Vódli Zsolt István történelemtanár, a Történelemtanárok Egyletének külkapcsolatokért felelős munkatársa értékelte a középszintű történelem érettségit a Magyar Hangnak: a történelemtanár szerint nem lehet azt mondani, hogy kiugróan nehéz történelemérettségin lennének túl a diákok.Az esszéfeladatok, bár nem a legáltalánosabb témákról szóltak, véleménye szerint megírhatóak voltak. A tesztfeladatok között is akadt néhány becsapós kérdés, amelyhez mélyebb szövegértésre volt szükség.

Vódli Zsolt István hangsúlyozta: az online oktatás problémái miatt a diákok felkészültsége nagyon eltérő lehetett idén, hiszen nem lehet összehasonlítani az internetproblémákkal küzdő kelet-magyarországi diákok helyzetét egy elitgimnázium tanulóinak helyzetével. A szóbeli érettségi vizsgák elmaradása szerinte nem okoz elfogadhatatlanul nagy hátrányt, hiszen az eddigi évek tapasztalata alapján a szóbeli vizsgákon minimálisan tudtak csak javítani a diákok az írásbeli eredményiken.

Az érettségizők hétfőn a középszintű magyarérettsgéivel kezdték a vizsgákat, kedden matematikából, szerdán pedig történelemből írtak érettségit. A vizsgákat szigorú járványügyi intézkedések betartása mellett rendeznek országszerte, szóbeli vizsgákat nem tartanak. Szerdán történelemből középszinten 66 ezer, emelt szinten mintegy 8 ezer diák érettségizett. A középszintű történelemérettségin egy tesztsort kell megoldaniuk az érettségizőknek, aztán pedig négy esszét kell elkészíteniük, két kisebb terjedelműt egyetemes történelemből, és két hosszabbat magyar történelemből.

– Mind a teszt, mind az esszéfeladatok jónak tűnnek – értékelte a középszintű érettségi feladatlapot Vódli Zsolt István. – A hűbériség olyan téma, ami minden évben előkerül valamilyen módon. Talán az volt a nehézség, hogy csak egy képi forrást kaptak hozzá a diákok. A szovjet ideológia volt a másik téma egyetemes történelemből, a forrást én ott is kissé kevésnek találtam, de ha készültek a diákok, akkor meg lehetett írni ezt az esszét – vélekedett Vódli Zsolt István.

A magyar történelmi témák viszont nem a legáltalánosabbak voltak szerinte: az egyik a törtök terjeszkedés volt, de nem a mohácsi vésszel, hanem az 1541-től kezdődő időszak, amely nyilván szintén benne van a tananyagban, de nem olyan hangsúllyal, mint a mohácsi csata és az ország három részre szakadása. A másik téma a dualizmus korának ipara volt, itt tehát egy klasszikusnak számító, nagy téma szűkebb szeletéről kellett számot adni a diákoknak.

Általánosságban elmondható, hogy a poitika-gazdaság-és társadalomtörténetre fókuszált a feladatlap, ideológiával kapcsolatos kérdések előkerültek ugyan, de nem kaptak döntő szerepet.

A feladatlap teszt részében a történelemtanár szerint jónéhány becsapós feladat volt, a feladatok felénél-harmadánál elmélyültebb szövegértésre volt szükség ahhoz, hogy biztosan jól meg tudják őket oldani a diákok.

Vódli Zsolt István szerint az egyik feladatban rákérdeztek a német újraegyesítésre: szerinte ez problémákat vethet fel, mert lehettek olyan iskolák, ahol az online oktatás miatt erre a tananyag végén szereplő részre már nem tudtak elég időt szánni.

A tesztkérdések között megjelent több idézet az Alaptörvényből is. – Rögtön kaptam a vizsga után a kérdéseket, hogy „a NER-ből érettségiztek-e a diákok”, de nem erről van szó. A történelemkönyvek utolsó fejezete a társadalomismeret, ezen belül pedig jogállami intézményrendszerhez fűződő definíciók is szereplnek. Ez egy egyszerű szövegértés feladat volt. Lehet, hogy ez sokak számára váratlan volt, mert a társadalomismeret tananyagrész is a tananyag végén van, bár a korábbi években is voltak ilyen feladatok az érettségin – magyaráza a történelemtanár.

A szöveges források talán kicsit többségben voltak a képekhez, táblázatokhoz képest, de ezt az arányt még elfogadhatónak tartja Vódli Zsolt István. Úgy véli: ha valaki megtanulta jól használni az új atlaszt, az egyes esszétémákhoz az is nagy segítésg lehetett.

A középszintű érettségit idén is kilenc idegen nyelven lehetett letenni, beleszámolva a nemzetiségi nyelveket. Ez összesen három-négyezer diákot érint évente. Vódli Zsolt István úgy véli: az idegen nyelvű esszéfeladatok szerencsésebbek voltak, mint a magyar nyelvűek. Az idegen nyelven érettségizőknek I. Károly gazdaságpolitikájáról és a magyarországi holokausztról kellett esszét írni, amelyek önmagukban tankönyvi leckék, ezek megtanulása nélkül senki nem megy érettségizni. Az I. világháborús békerendszer német vonatkozásait és a nagy földrajzi felfedezéseket is klasszikus, általános témáknak tartja a történelemtanár, ami szerinte szerencsésebb volt a diákok szempontjából. Úgy véli: jobban meg lehetett írni ezeket az esszéket, mint azokat, amelyeket a magyar nyelvű középszintű vizsgán adtak fel.

Forrás