A Történelemtanárok (27.) Országos Konferenciájának ajánlásai
2017. október 17. kedd, 22:52
Szempontok a NAT kialakításához, az előző évi konferencia időszerű ajánlásainak megerősítése, a tartós tankönyvek, valamint a tanártovábbképzések kérdése
1. A készülő NAT kialakításakor vegyék figyelembe a következőket:
a. a NAT-ban megjelenő ismeretanyag mennyiségét igazítsák a tanulók és tanárok számára ténylegesen rendelkezésre álló tanórák számához, az otthoni tanulásra fordítható időhöz, és ahhoz az elváráshoz, hogy a tananyag feldolgozása felkészítsen a felnőttkori csapatmunkára, a projektmunkákra, az egész életen át tartó tanulásra. Számoljanak azzal, hogy ezek a módszerek időigénye nagyobb, mint a frontális óravezetésé.
b. a kibontakozó negyedik ipari forradalom várható szükségleteit:
1) A Digitális Oktatási Stratégiában megjelenített célkitűzések jelenjenek meg a szabályozókban, legyenek ezzel összhangban, a DOS tükröződjön mind a NAT, mind a kerettantervek, mind az érettségi vizsgaszabályzat elvárásaiban.
2) Az új NAT vegye számításba a Z generáció pszichológiai és IKT eszköz használati sajátosságait, tanulási jellemzőit.
3) Az iskolákba kerülő tankönyvek felépítése és feladatai segítsék elő a DOS célkitűzéseinek megvalósítását: kerüljön nagyobb hangsúly a forráskritikára, a projektmunkára, az egyéni kutatómunkára.
4) A DOS-ban leírtak szellemében, a 21. századi kihívásoknak és igényeknek megfelelően, a diák és a tanár munkájának megkönnyítése érdekében már rövid távon meg kell teremteni, hogy minden tankönyv legyen digitálisan elérhető és letölthető (pdf) formátumban. Hosszabb távon valódi digitális tananyagok kialakítása szükséges.
c. Azt tapasztaljuk, kevéssé hatékony, hogy mind általános, mind középiskolában az őskortól napjainkig végigtanítjuk a történelmet. Javasoljuk, kezdődjék meg az általános iskolai történelem kerettanterv érdemi újragondolása a tanulók életkori sajátosságainak figyelembevételével.
A fentiek miatt is fontosnak tartjuk, hogy minden lényeges szakmai kérdés esetében már a kormányzati koncepcióról is kérje ki az érintett pedagógus szakmai szervezetek véleményét a Minisztérium, illetve annak háttérintézménye. Kezdeményezze azt is, hogy ezek a civilszervezetek delegáljanak szakértőt a szabályozók kialakításának tárgyalási folyamatába.
2. Megerősítjük és kiegészítjük az előző évi konferenciánk időszerű ajánlásait
a ) Szabad tankönyvválasztást!
A tapasztalat is megerősítette: a tanításban, tanulásban hiányoznak a korábban jól használható tankönyvek. A hibás tankönyvek javítása mellett elkerülhetetlen a szabad tankönyvpiac újbóli megteremtése. A jelenlegi tartós könyv-rendszerben az évfolyamonként-iskolatípusonként törvényileg előírt két tankönyvből választás lehetősége sem érvényesül a valóságban. Valamennyi érintett bevonásával kell egyeztetni a szükséges lépésekről.
b) Szabadon választható atlaszt!
Helyesnek tartjuk, hogy a 2015-ben, valamint 2016-ban rendezett konferenciáink több ezer aláíró támogatóval is megerősített javaslatát a Minisztérium figyelembe vette, és ebben a tanévben még szabadon választható a történelematlasz az érettségi vizsgán.Ugyanakkor nem tartjuk jónak, hogy ezt ismét csak egy tanévre engedélyezték. A jelenlegi tanév után is legyen használható az érettségi vizsgán bármely középiskolai történelmi atlasz.
3. A tartós tankönyvek kérdése
Azt javasoljuk, készítsenek egy tanulmányt arról, milyen hatással van a tartós tankönyv rendszerének bevezetése a tanítási tanulási folyamatra és az érettségire való felkészülésre. Azt tapasztaljuk, a tartós tankönyvek jelenlegi rendszere (az év végén beszedett tankönyvekkel) számos problémát vetett fel
– egyrészt kérdés, hogyan fognak a diákok készülni az érettségire, ha vissza kell adniuk az általuk használt könyveket; ráadásul a könyvek minősége (puha fedél, ragasztott lapok) a legtöbb esetben nem teszi lehetővé a hosszú távú használatot;
– másrészt a következő évfolyam tanárai számára még a két tankönyvből való „választás szabadsága” sem lesz biztosítva, ha az iskola csak a visszaszedett könyvekből gazdálkodhat a rendelkezésére álló keretből;
– harmadrészt a tartós rendszerbe már a korábbi években bekerült, a javítások előtti tankönyvek és atlaszok továbbra is használatban vannak, amely komoly szakmai hiba;
– negyedrészt tartós taneszközzé csak megfelelő szakmai minőségű és kipróbáltoktatási anyag minősíthető, s ezzel kapcsolatban is számos probléma merült fel, például az ún. kísérleti tankönyvek véglegesítésük előtt már tartós tankönyvként kerültek be a közoktatásba.
4. Tanártovábbképzések
A tanárok munkájának segítéséhez ingyenes tanártovábbképzések szükségesek. Ezeken a szakma újabb tudományos eredményeivel szükséges megismertetni a résztvevőket, egyszersmind lehetőséget kell adni a megfelelő alkalmazási módszerek tapasztalatcseréjére, kipróbálására is. Jónak tartottuk, hogy például az 1956-os emlékév kapcsán ez megvalósult és hiányoljuk a lehetőségeket a reformáció emlékéve kapcsán.