A Történelemtanárok Országos Konferenciájának állásfoglalása

A Történelemtanárok Országos Konferenciája súlyos aggodalmát fejezi ki az 1998. szeptember 1-jén életbe léptetni kívánt NAT megvalósíthatóságát illetően.
Jelenleg kidolgozatlan, egymással össze nem hangolt mentőprogramok próbálják ellensúlyozni a szakmai konszenzus, a hatékony kormányzati eszközök és források, a személyi és technikai feltételek hiányát, miközben az oktatásügyet tartós bizonytalanságban tartják – milliárdokat pazarolva el az adófizetők pénzéből.
Ebből következően a Konferencia a NAT bevezetésére irányuló kormányzati és tárcaszintű intézkedések felfüggesztését javasolja mindaddig, amíg a fentebb jelzett kidolgozatlan és összehangolatlan programok nem kerülnek olyan állapotba, hogy a NAT valóban a magyar közoktatás megújítását, modernizálását szolgáló program lehessen.

a Történelemtanárok Országos Konferenciája

Megjegyezzük, hogy a Konferencia ellenszavazat nélkül, 6 tartózkodással fogadta el az állásfoglalást.

I.  „Az átmenet problémái az általános iskolában (NAT)” szekció ajánlásai:

1. A szekció álláspontja szerint a már megismert megoldási javaslatok mellett a NAT-ra történő átmenet az alábbi megoldásokkal is megtörténhet:

Az átmeneti időszakban a már 5. évfolyamon megkezdett, jelenleg kötelező kronologikus történelemtanítás a NAT 8. évfolyama követelményeinek szigorú betartásával tovább folytatható legyen.
Ötödik évfolyamtól legyen lehetőség a NAT bevezetésére az Ember és társadalom műveltségi területen. Ajánljuk, hogy az MKM a Művelődési Közlönyben tegyen közzé ajánlást vagy közleményt erről.

Egyéb javaslatok:

2. A TTE-t kapcsolja be az MKM az Internet hálózatba, a Sulinetbe. Ezáltal az Egylet az oktatást érintő lényeges információkhoz igen gyorsan juthatna hozzá, s természetesen a TTE is információkat juttathatna az érdeklődők, érintettek számára. Ennek révén a Történelemtanárok Egylete új információs bázist is létrehozhatna.

3. Fontosnak tartjuk a pedagógiai szakmódszertan fejlesztését; a magas szakmai színvonalú pedagógiai innovációt.

II.  A „Milyen a jó tankönyv?” szekció ajánlásai:

1. Meg kell teremteni a minőségi tankönyvkiadás feltételeit:

az MKM adja ki a kimeneti pontok (alapműveltségi vizsga, kétszintű érettségi vizsga) részletes követelményrendszerét
az előbbi alapján akkreditált tankönyv- és taneszközlistára van szükség (minden tankönyvnek – többek között az átjárhatóság miatt – a minimális követelményeket tartalmaznia kell)
a fentieket figyelembe kell venni a tanárképzésben, az át- és továbbképzésben is
újra kell gondolni, hogy kit kíván finanszírozni a központi költségvetés: a kiadót, az adott tankönyv kiadását, a szülőt, a gyereket vagy a fenntartót
a felvételi vizsgákon, tanulmányi versenyeken nem lehet egy-egy ad hoc módon kiválasztott tankönyv az etalon.

2. Mindezek alapján szükségesnek tartjuk, hogy a szakmai szervezetekkel folytatott viták után a parlamenti pártok alakítsanak ki politikai és szakmai konszenzust a közoktatás alapelveiről, célrendszeréről és a szintek szerinti követelményekről.

III. A „Hogyan tanítsuk az életmódot?” szekció ajánlása

Fontosnak tartjuk az életmódtörténet-tanítás lehetőségeinek kiszélesítését, az ehhez szükséges tantervek, taneszközök választékának bővítését.

Budapest, 1997. október 12. 
a Történelemtanárok Országos Konferenciája

A Történelemtanárok (7.) Országos Konferenciája