A tanulmányi versenyekkel foglalkozó szekció

A szekció hallgatósága az élénk részvétellel is kifejezésre juttatta, hogy milyen fontosságot tulajdonít a tehetséggondozás és a történelem megszerettetésében a tanulmányi versenyeknek. Vita elsősorban az OKTV-vel kapcsolatban bontakozott ki. A szekció úgy látja, hogy az OKTV jelenlegi rendszere reformra szorul. A javasolt változtatások azonban sokszor egymással ellentétes megoldásokat vagy újabb problémákat vetnek fel. Ezért a szekció javasolja, hogy a TTE-n belül alakuljon egy műhely, amely összegyűjti a formálódó javaslatokat, összegzi és véleményezi azokat. Állítson össze a kérdés fő területeire pályamű kérdése a verseny tisztaságának kérdése a verseny feltételeinek javítása a verseny díjazásának reformja vonatkozó kérdőívet, s azt továbbítsa a történelemtanárok minél szélesebb körének megvitatásra, s a véleményeket juttassa el az OKTV-bizottságnak és az Oktatási Minisztériumnak.

1999. szeptember 25. Száray Miklós szekcióvezető

Számítógép és történelemtanítás szekció

1. A Történelemtanárok Országos Konferenciája számítástechnikai szekciója egyetért a Sulinet tartalmi és technikai továbbfejlesztésével. Az esélyegyenlőség fokozott biztosítása érdekében – az Oktatási Minisztérium rendelkezésére álló felmérések és statisztikák figyelembevételével – folytassák az iskolák hálózati kapcsolattal és informatikai eszközökkel való ellátását.

2. Az OM körültekintően járjon el a hálózatba már bekapcsolt iskolák hálózati finanszírozását illetően.

3. Kívánatosnak tartjuk, hogy az iskolák kedvezményesen vagy térítésmentesen juthassanak informatikai hordozókhoz (CD, flopi, internet stb.), tankönyvekhez, segédanyagokhoz.

4. Legyen olyan civilszervezeti (nonprofit jellegű, reklámmentes) web oldal, ahol „számítógépet keres-kínál” rovat segítheti az iskolák, tanárok számítógéphez jutását.

5. A TTE-ben a diákok és tanárok közös, aktív részvételével alakuljon egy muhely, amely összegyűjti és rendszerezi a történelemtanárok által eddig készített anyagokat, illetve új, szakmailag és technikailag igényes anyagokat, segédeszközöket, feladatokat, egyéb programokat készít, s megtalálja a közkinccsé tétel lehetőségét.

6. A történelemtanárok informatikai továbbképzésére a továbbiakban is nagy igény van. A tanárok ingyenesen vagy jelentős támogatással vehessenek részt az informatikai továbbképzéseken. Az OM folytassa eddigi hathatós támogatását, s a szakmai szervezetek is segítsék ezt a munkát.

1999. szeptember 25.  Farkas Zoltán szekcióvezető

A tankönyvek szerepe a történelemtanítás megújításában

A tankönyvek szerepe a történelemtanítás megújításában szekció munkája Fischerné Dr. Dárdai Ágnes vitaindító előadásával kezdodött. A tankönyvkutatás történeti hátterének rövid felvázolása után a részt vevő mintegy 50 kolléga átfogó képet kapott a tankönyv szűkebb és tágabb fogalmáról, a tankönyv különböző funkcióiról (társadalmi, oktatási, szocializációs és perszonifikációs), a tankönyvvé válás alapelveiről és céljairól, a tankönyvek szerkezetéről, valamint a tankönyvek tartalmi elemeiről. Alaptézisként megfogalmazódott, hogy a tankönyveknek jelentős szerepe volt, van és lesz a történelemtanításban. Ennek érdekében érdemes a tudományos ismeretek redukcióját, a pedagógiai transzferrációt és a tanulási szempontok szerinti struktúrát górcső alá venni. A gondolatébresztő elemzés után a Műszaki Kiadó képviseletében Eszterág Ildikó, szerkesztő öt alapvető ellentmondást fogalmazott meg. Ezek az alábbiak voltak: a tankönyvkiadás üzleti és állami funkciója, az új tudományos eredmények és a hagyomány, a módszertani eszközök és a pedagógusok módszertani apparátusa, a tankönyv a diáknak szól és a pedagógus választ, a tankönyvből a diák tanul és a tanár tanít problémaköre. Ezt követően Pálinkás Mihály, a Nemzeti Tankönyvkiadó szerkesztője további öt alapelvet tartott említésre méltónak. A tartalmi korszerűsítés igényét nem pusztán az új tudományos eredmények nyomásaként értelmezte, hanem felvetette az új tények közötti szelektálás és kiemelés problémáját is. Kiemelte a tankönyvekben megjelenített és közvetített módszertani kultúra, a tantervi követelményekhez és a tanulók életkori sajátosságaihoz való illeszkedés, valamint a perifériákkal (forrásgyűjtemény, munkafüzet, tanári kézikönyv, térképek) ellátott tankönyvek szerepét. A három bevezető, tézisjellegű előadás után a szekció résztvevői alapos és sokrétű vitát folytattak. A hozzászólások elsősorban a szakmaiság, az igényesség, a használhatóság és a minőség oldaláról járták körül a tankönyvek szerepét a történelemtanítás megújításában. Számos érdekes vélemény, együttgondolkodásra serkentő kérdés hangzott el többek között a tankönyvválasztás fonákságairól, a tartalmi integráció szükségességéről, a tankönyvekben megjelenő térképek minőségéről, a fakultációs órák lehetőségeiről, a tankönyvekhez csatolt mellékletek szerepéről, a tanári kézikönyvek hasznosságáról, a tankönyvek áráról és külleméről, valamint a tankönyvek tartósságáról. Mindezek alapján a szekció az alábbi ajánlásokat fogadta el: Javasolja a tankönyvek tartósságára vonatkozó elképzelések újbóli átgondolását, az egész kérdéskör megfontolt kezelését, az igények felmérését. Olyan tankönyvek megjelentetését szorgalmazza, amelyek a szaktudományos, a szakdidaktikai szempontokat és a tanulók életkori sajátosságait egyaránt figyelembe veszik, a tanítási-tanulási folyamat hatékonyságát és minoséget egyaránt segíto szakapparátussal (tárgymutató, fogalomgyűjtemény, névmutató, ábrák, térképek, tanári kézikönyv stb.) rendelkeznek, valamint a kötelezo és a választható tananyag egyensúlyára törekszenek. Kello figyelmet fordítanak a történelem korszerű bemutatására: az életmódtanításra, a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretekre, az ember és természet viszonyára. A szakmaiság és igényesség szempontjából fontosnak tartja, hogy a tankönyvek bírálatában, lektorálásában, jóváhagyatásában a Történelemtanárok Egylete nagyobb szerepet töltsön be. Javasolja, hogy a készülő kerettantervek fokozott figyelmet fordítsanak a tantárgyak közötti integrációra.

1999. szeptember 25.  Vass Vilmos szekcióvezető