Négyszáztizennégy középiskola közel harmincezer diákja
vett részt a Felvételi Információs Központ és a Marketing Centrum
áprilisi közös felmérésén. Tizedikesek, tizenegyedikesek és
tizenkettedikesek válaszoltak a kérdésekre. Az adatfelvétel érintette
valamennyi középiskola típust, és a kérdőíveket eljuttatták az ország
összes pontjára.
Eddig a következő
nyitott kérdésekre érkező válaszokat összesítették: – kedvenc
költők és írók; – kedvenc történelmi személyiségek; –
kedvenc szépirodalmi művek.
A három
kedvenc történelmi személyiség megnevezésénél a súlyozott átlag szerint
Mátyás király végzett az élen 38 százalékkal, akit az alábbi személyek
követtek: Napóleon (24%), Kossuth (23%), Széchenyi (22%), Szent Isván
(19%), Hitler (9%). Pontosan kimutatható, hogy azok a
történelmi személyek dominálnak az egyes évfolyamokon, akikkel éppen az
adott tanévben foglalkoznak a középiskolások. A 10. osztályosok körében
Mátyás 48 százalékot ért el (abszolút évfolyamcsúcs), míg a 11-esek
körében Napóleon 30 százalékra „jött fel”, majd a 12-eseknél
„visszaesett”. Megdöbbentő, hogy Hitler népszerűsége már a 10.
osztályosok körében is jelentős (7%), de a 12. osztályosoknál tetőzik
(12%). Azon diákok körében pedig, akik a katonai és rendvédelmi pályát
jelölték meg továbbtanulási szakirányként, eléri a 20 százalékot. A
műszaki és informatikai szakcsoportba felvételizők körében haladja meg
még a középátlagot (11%). A reformkor két nagy alakja,
Széchenyi és Kossuth között nincs jelentős eltérés, viszont a kiegyezés
„atyja”, Deák Ferenc csak a 10. helyen végzett. Julius Cézár lett a
harmadik a külföldi történelmi személyiségek között, így a külföldi
dobogóra csak diktátor került. Horthy Miklós, Lenin és Sztálin pedig nem
került be az első húszba. A kutatás adatait a Marketing Centrum
dolgozta fel.
Glatz Ferenc történész személyes tapasztalatai nem
egyeznek a FISZ-felmérés által előkelő helyre sorolt
Hitler-szimpátiával. – Nem ad okot ilyen eredményre a
középiskolás tananyag és a tanárok munkája sem. Általában véve
lényegesen kisebb a szélsőjobboldali eszmékkel, történelmi
személyiségekkel való azonosulás, mint ahogy ebből a vizsgálatból
látható – tette hozzá az Akadémia korábbi elnöke. Ugyanakkor nem tartja
kizártnak, hogy ez az eredmény egyfajta válasz az általános
„köztársasági propagandára”, aminek a történelem során volt már számos
jele. – Ne felejtsük el – emlékeztetett Glatz Ferenc –, hogy Napóleon,
Hitler és Sztálin is egy válságokkal küzdő köztársaságból nőtt ki, és
vált diktátorrá.
Ugyancsak a
felmérés módszerét, a mintavétel szakszerűségét kérdőjelezte meg először
Buda Béla pszichiáter, aki szociálpszichológiai munkáiról is ismert. Az
ő tapasztalatai sem igazolják, hogy hazánkban komoly tábora lenne a
Hitlert tisztelőknek, hiszen Magyarországon még hasonlót sem érez ahhoz a
jobboldali hangulathoz, amely több nyugat-európai országban, például
legújabban Belgiumban alakult ki. Hozzátette azonban: fiatalok ma azt
tapasztalják, hogy „jobbról” azonnal kommunistáznak, „balról” azonnal
fasisztáznak. Tehát a felnőtteknek kellene fékezniük önmagukat, mielőtt a
felnövekvő generációk gondolkodásában valóban meghatározóvá válna a
szélsőjobb iránti szimpátia. Addig is érdemes megvizsgálni, hogy ez az
eredmény csupán kamaszos heccet vagy tényleges véleményt
tükröz.
– Az iskola soha nem
vonhatja ki magát a társadalom hatásai alól – kommentálta a felmérés
eredményét Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke, akinek
szintén komoly fenntartásai vannak a felméréskor használt módszerrel
szemben. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy néhány évvel ezelőtt az
egyetemisták körében végzett felmérés már jelezte: a korosztályban
magasabb a szélsőjobboldali eszmék iránti szimpátia, mint általában a
társadalomban. Sajnos nem kizárt, hogy mára a középiskolásokat is elérte
ez a hatás. Másik oldalról viszont nem tartja kizártnak, hogy mindössze
egy erőskezű vezető iránti vágy fogalmazódott meg a válaszokban, hiszen
így is értelmezhető a lista. Mindezzel együtt Miklósi László szerint az
eddigieknél komolyabb munka vár a történelemtanárokra, mert megdöbbentő
veszélyre figyelmeztet a felmérésben hatodik helyre került Hitler
népszerűsége.
Oroszlán Éva, a FISZ
vezetője a Népszabadság érdeklődésére elmondta: a felmérés nem
reprezentatív, a kutatásban részt vevő tanulók önként válaszoltak arra a
nyitott kérdésre, hogy ki a három legkedveltebb történelmi
személyiségük. A rangsort a válaszok súlyozása alapján állították
föl.
„Mindenképpen elgondolkodtató” –
reagált a felmérés eredményeire Dessewffy Tibor szociológus, hozzátéve
ugyan, hogy jó lenne többet tudni a vizsgálat körülményeiről. Dessewffy
szerint az eredmény intő jel lehet azoknak, akik szerint a
szélsőjobboldal „elfogadható a balliberális nemzetrontók” elleni
harcban. „Míg holokauszt volt, az utóbbi nem létezik” – mondta. A
szélsőjobb elfogadottságára példaként a május 4-i kendernapot nevezte
meg, ahol szélsőséges politikai csoportok zavarták meg a marihuána
dekriminalizálásáért felszólalók demonstrációját.
„Ez nem piskóta, amúgy pestiesen szólva” – összegezte
véleményét Dr. Sárkány István, a Rendőrtiszti Főiskola oktatási
főigazgató-helyettese az Indexnek. Sárkány elmondta, az eredmény őt
magát megdöbbentette, de – ha az ember jobban belegondol – mégsem
annyira meglepő: „Elég a legutóbbi botrányos Fradi-meccsre gondolni.
Igaz, ott jellemzően nem azokat látjuk, akik a felsőoktatásba
igyekeznek, de az elmondható, hogy ez sajnos társadalmi jelenség. Az
biztos, hogy itt a főiskolán ilyen nem lehet. Erről
gondoskodunk.”