Az Országgyűlés megszavazta a módosított közoktatási törvényt
2003. június 24. kedd, 0:00
Eltérő
vélemények a változtatásokról
(Forrás: Népszabadság)
Vekerdy Tamás
gyermekpszichiáter:
– Összességében
támogatom a törvény módosítását. Félreértés, hogy a tervezetben merőben
új dolgok jelennének meg. A magyar iskolarendszer az utóbbi évtizedekben
jelentős romláson ment keresztül: ezt korrigálni kell. A
gyermekközpontú szemléletet – ennek egyébként szép hagyománya van
Magyarországon – vissza kell hozni, a diákokat életkoruknak megfelelően
kell tanítani. A közoktatási törvény
intézkedései erről, vagyis a gyermek érdekeiről szólnak. A régi magyar
iskolában nem volt jellemző az alsóbb évfolyamokon a buktatás.
Vizsgálatok kimutatták, hogy 11 faktor közül mindössze egy dologban,
bizonyos számtani feladatok megoldásában teljesít jobban a gyermek
akkor, ha megbuktatjuk. Ha viszont tovább halad az osztállyal,
teljesítménye javul.
Az iskolát a
gyermek érdekei felől kell megközelíteni. A tanulónak az a jó, ha a
tanító minél tovább, legalább a hatodik osztályig kíséri. Az
Antropológiai Intézetnek az 1980-as években folytatott vizsgálatában azt
nézték, ki tud jobban biológiát tanítani a negyedik osztályos
diákoknak: a tanár vagy a tanító. A kutatás eredménye szerint a tanító.
Ebben az életkorban tehát nem a tudományt kell a gyermekek előtt
megjeleníteni, hanem közvetíteni kell.
Egyetértek azzal, hogy ne legyen külön felvételi az
egyetemekre, főiskolákra. De aki a 12 osztályt végigtanulta, annak
szerintem nem kellene már külön érettségiznie. Így elég lenne egy
egyszintű érettségi, mégpedig csak annak a diáknak, aki tovább szeretne
tanulni.
Dobos Krisztina oktatási
szakértő:
– Túl korainak tartom, és
összességében ellenzem a törvénymódosítást. Nem látom indokát, hogy
miért pont most kell változtatni. Vannak olyan kérdések, amelyeket nem
törvényben kell szabályozni: ilyen például a buktatás. Az, hogy csak a
szülő belegyezésével lehet évismétlésre kötelezni a diákokat az első
három osztályban, olyan konfliktushelyzetet teremthet, amelyre nincs
igazán jó pedagógiai megoldás. Mi történik például akkor, ha az egyik
szülő beleegyezik, a másik ellenzi az évismétlést? Ha pedig a szülők
egyáltalán nem értenek egyet a pedagógus által javasolt évismétléssel,
és ezért a lemaradt gyermek tovább halad az osztállyal, az csak árt
neki. A buktatásról szóló döntést eddig sem egyedül, hanem a tantestület
többi tagjával és a szülővel együttműködve hozták meg a
pedagógusok.
A tervezet burkolt
iskolaszerkezet-váltást fogalmaz meg: az, hogy még a hatodik osztályban
is taníthatnak tanítók, valójában egy 6+6-os iskolaszerkezet felé mutató
folyamatot indít el. A képességfejlesztéssel egyetértek, de nem ebben a
formában. Nem a tanító feladata, hogy például biológiai szakszövegek
olvasását, értelmezését megtanítsa a gyerekeknek – erre nem is biztos,
hogy felkészültek. A képességek és készségek fejlesztésének a
tananyagban, a tantervekben, valamint a pedagógusképzésben kellene
megjelennie. A kétszintű érettségi értelmét vesztette azáltal, hogy az
egyetemek nem kérik az emelt szintű vizsgát, hiszen az eredeti tervek
szerint az helyettesítette volna a felvételit. Most viszont még azt sem
lehet tudni, hány pontot ér majd a felvételin a magasabb szintű
vizsga.