Egy
japán-mogol kutatócsoport állítása szerint nemsokára meglelhetik
Dzsingisz kán eddig hipertitkosnak vélt sírját
(Forrás: National
Geographic)

A tokiói Kokugakuin
Egyetem kutatója szerint ugyanis a mongol sztyeppén most felfedezett
palota valaha Dzsingisz káné volt, és a környezet pontosan megfelel
annak a leírásnak, melyet egy 13. századi kínai krónikás adott a mongol
vezér sírjának környékéről.

A tokiói egyetem régészei valamint néhány mongol kutató a
mongol fővárostól, Ulánbátortól mintegy 200 km-re keletre fekvő sztyeppe
közepén ásatásokat kezdett, céljuk azonban nem Dzsingisz kán sírjának
megtalálása volt – nyilatkozta az AP hírügynökségnek Shinpei Kato, a
tokiói Kokugakuin Egyetem professzora, a kutatás vezetője.

A kutatók a sztyeppén véletlenül
bukkantak olyan porcelándarabokra, illetve állati csontokra melyeket egy
palota romjai őriztek. A porcelándarabok és a csontok arra engedtek
következtetni, hogy a palota a 13. század elején épülhetett. Azt, hogy
Dzsingisz kánnak köze lehetett a hatalmas épülethez amiatt sejtik a
régészek, hogy az egyszerű négyszög alakú, sátortetővel ellátott palota
négy sarkában fából készült oszlopok maradványaira leltek – erről pedig
említést tesz az egykori mongol birodalom kínai krónikásának 1232-ból
származó írása.

A Kato professzor
vezette kutatócsoport azért reménykedik a mongol kánok sírjának
meglelésében, mert a leírások szerint a most felfedezett palota és a
mauzóleum között naponta ingáztak az udvari tisztségviselők, hogy a
sírhelyen az elhunyt hadvezérek tiszteletére rendezett szertartáson
vegyenek részt. Kato szerint 10 km-es körzeten belül rá kell találniuk a
mauzóleumra, s ha ezt megtaláláják, akkor a japán professzor szerint
sok mindenre fény derülhet.

A
régészek arra számítanak, hogy Dzsingisz kán sírja körül olyan tárgyi
emlékeket fedeznek fel, melyek a hatalmas birodalom mindennapi életéről
árulkodnak. „Dzsingisz kán Ázsia keleti végétő Európáig terjedő
birodalmában minden bizonnyal jelentős lehetett a kulturális és
kereskedelmi javak cseréje. Ha rátalálunk a sírra, a halottak mellé
temetett tárgyak minden bizonnyal erről is tanúskodnak majd” –
nyilatkozta az AP-nek Kato.

A
mauzóleumról csak igen kevés adat maradt fenn. A legenda szerint ugyanis
mindegyik mongol vezér meg akarta kímélni a fosztogatóktól közös
temetkezési helyüket, így a temetéseken résztvevőket, illetve azokat,
akik látták elhaladni a temetési menetet, egytől-egyik legyilkoltatták.
Az egyetlen támpontot néhány kínai utazó feljegyzése jelenti, melyek
szerint Dzsingisz Kán anyjának sírjával átellenben egy teve van
eltemetve, így talán a szülők sírjának megtalálása elvezethet a vezér
sírjához is.

A sírt nem először
próbálják meg feltárni, a kutatóknak azonban többször is fel kellett
hagyniuk az ásatásokkal, mivel a mongol hatóságok illetve a mongol nép
nem nézte jó szemmel a külföldi kutatócsoportok munkáját. Sokak szerint a
világ hét csodájának egyikével érne fel, ha rátalálnának a mongol kánok
közös mauzóleumára, a mongolok azonban már nem mutatkoznak ennyire
lelkesnek a sír feltárásával kapcsolatban.

1993-ban egy japán kutatócsoportnak kellett
félbehagynia munkáját, mivel egy Ulánbátorban végzett közvéleménykutatás
szerint a mongolok több mint 90 százaléka élesen elítélte a
„sírvadászatot”. 2002-ben pedig egy amerikaiak által finanszírozott
csapatnak kellett félbeszakítania régészeti kutatásaikat, mivel egy
prominens mongol politikus a híres-hírhedt mongol hadvezér sírjának és
emlékének meggyalázásaként értékelte többször is a kutatók
tevékenységét. A mongol hagyomány szerint ugynanis az ősi sírok
felfedezése és átvizsgálása nemcsak megszentségtelenítené ezeket a
helyeket, hanem a halottak lelkét őrző szellemeket is megölné.

Pedig a mauzóleum megtalálása
valóban komoly régészeti jelentőséggel bírna. A források szerint a közös
mauzóleumban leglább 13-14 kán holtesttére bukkanhatnak, köztük akár
Dzsingisz kán unokájáéra, Kublaj kánéra, a kínai Szung Birodalmat
meghódító vezérére is.

Kato
professzor ugyanakkor tisztában van azzal is, hogy a mongolok számára
mit jelentene a sír felfedezése, így sietve hozzá is teszi: amennyiben
megtalálják a mauzóleumot, úgy a további kutatást rögtön mongol
kollégáira hagyná. „A lelet megtalálását követően azonnal konzultálunk
mongol kollégáinkkal, és csak ezután döntünk a következő lépésről. Még
az is lehet, hogy menekülnünk kell” – jegyzi meg a hírügynökség
jelentése szerint Kato mosolyogva. „A feltárást minden esetre valóban
mongoloknak kell végezniük, nem pedig idegeneknek” – összegzi véleményét
a japán professzor.