A Történelemtanárok (14.) Országos Konferenciájának ajánlásai
2004. október 10. vasárnap, 0:00
Az érettségi vizsgával kapcsolatban
A Minisztériumhoz: 1. Az érettségi feladatokhoz kapcsolódó képek, forrásanyagok – a megoldhatóság érdekében – készüljenek megfelelő színvonalú nyomdai kivitelben. 2. Az esszéfeladatoknál a diákok egyéni teljesítményének értékelésekor a próbaérettségik javítási tapasztalatai alapján kapjon nagyobb súlyt a tanuló saját ismerete, véleménye, logikus érvelése. 3. A próbaérettségik és a mindenkori érettségi tapasztalatait hozzák nyilvánosságra. Így ezeket az információkat az érettségi vizsgára való felkészülés során a vizsgafeladatok készítőin kívül a tanárok és a diákok is figyelembe vehetik.
A Tanárokhoz 4. Az érettségiző évfolyamok a vizsga előtti utolsó hetekben már ne új tananyaggal foglalkozzanak, hanem összegzésekkel, rendszerezéssel, típusfeladatok megoldásával, próbavizsgával és más módokon az érettségi vizsgára készítsék föl tanítványaikat.
Az egészség/betegség tanításával kapcsolatban:
1. Az egészség történetével kapcsolatos kérdéseknek fontos helyük van a történelem tanításában. Ugyanakkor e téma számos más tantárgyhoz (pl. biológia, etika, társadalomismeret, hon- és népismeret, egészségtan, földrajz, rajz, továbbá osztályfőnöki feladatok) valamint az egész iskolai neveléshez is szorosan kapcsolódik. 2. A fentiek miatt, a hatékonyabb munka és a komplex megközelítés érdekében szükségesnek tartjuk e terület tananyagainak integrálását. 3. Az integrációhoz komplex tananyagok fejlesztése szükséges. 4. A történelemkönyvekbe, olvasókönyvekbe kerüljön több az egészség történetével foglalkozó – órai feldolgozásra alkalmas – anyag, forrás. 5. Az általános iskolákban elkezdett egészségtörténeti témákat folytatni kell a középiskolákban is; végiggondolandó, hogy ezek megjelenjenek az érettségi vizsga követelményei között is. 6. Pedagógiailag is kedvező ennek a megközelítésnek a széleskörű alkalmazása, hiszen olyan témákon keresztül hangsúlyozhatjuk az egészség érték jellegét, amely érdekli diákjainkat. 7. A fentiek kapcsán is fontosnak tartjuk annak végiggondolását, hogy – az óraszámok változatlansága, sőt, esetenként csökkenése esetén – a tananyag bővítése csak úgy valósítható meg, ha arra is megfelelő megoldást találunk, mit hagyjunk ki a tananyagból.