Védett a
korcsolyapálya és az Óbudai Gázgyár is
(Forrás:
Népszabadság)

Alig egy éve még nem
is tudtak a Hosszúréti-patak partján rejtőzködő középkori
falumaradványról, idén októberben pedig már műemlékké nyilvánították a
falu közepén álló XIII. századi templom alapjait és a körülötte feltárt
sírokat. Ezeket tehát nem tüntetheti el a patak partján nagyban folyó
lakóparképítés. Műemlékké nyilvánították a hasonló körülmények között
előkerült középkori várfalmaradványokat is az Országház utcában a nem
rég elkészült Anjou Residence luxusépületei között. Itt a védettség
tulajdonképpen az Országház utca felújított szakaszára vonatkozik: ezen a
részen látható az üvegtetővel fedett falmaradvány.

Az október 12-én kiadott, s nyolc nappal később
hatályba lépett műemléki rendeletben szerepel a városligeti Műjégpálya
is az újonnan védett objektumok között. A rendelkezés célja ez esetben
az 1894-ben épült csarnok építészeti, iparművészeti értékeinek megőrzése
volt.

Most lett műemlék az 1910 és 1913 között Reichl Károly
építészeti és Weisz Albert technológiai tervei alapján épült Óbudai
Gázgyár épületegyüttese is, amelynél ipartörténeti, városképi és
építészeti szempontok indokolták a védelmet. A gázgyári komplexumban
található például olyan ipari objektum is, mint a kátránytorony, a
víztorony, a benzolfinomító, a szivattyúház.

A budai Vár utolsó háborús maradványa, a Dísz téri volt
Honvéd Főparancsnokság is felkerült a védettségi listára, ami az épület
városszerkezeti szerepe miatt volt fontos. A Kallina Mór tervezte
palotából egyébként már csak a földszint és az első emelet van meg, erre
épülnek rá, remélhetőleg a közeljövőben, az újabb szintek, amelyek
igazodnak majd az egykori ház arányaihoz.

Százötvenedik születésnapján műemlék lett az Eötvös
József Gimnázium épülete is, amely Hild József tervei szerint készült el
1854-ben. Végül, a felsoroltakkal együtt nyilvánította védetté a
kulturális örökség minisztere Alpár Ignác 1900 körül épült II. kerületi,
Bolyai utcai villáját, annak kertjével együtt.