Tanárok
és diákok tízezrei kerülhetnek lehetetlen helyzetbe, ha az államnak nem
sikerül megegyeznie a Microsofttal a Campus- és a School-szerződések
ügyében.
(Forrás: Index)

Az
informatikai minisztérium évek óta milliárdokat fizet a Microsoftnak,
hogy a felső- és középoktatásban résztvevők ingyen használhassák a cég
egyes szoftvereit. A három évre aláírt szerződés tavaly novemberben
lejárt, és csak idén február végéig hosszabbították meg. Ha az IHM nem
tud megegyezni a Microsofttal, még az is elképzelhető, hogy a
szoftverrendőrség kopogtat a diákok ajtaján. A minisztérium és a
szoftvercég bízik a megállapodásban; a tárgyalások zárt ajtók mögött
folynak. Tavaly novemberben lejárt az a hárommillió dolláros
Campus-szerződés, amelynek értelmében minden magyar főiskolás és
egyetemista ingyen vagy jelképes összegért számítógépére telepíthette és
használhatta a Microsoft XP operációs rendszerét és az Office irodai
programcsomagot. A szerződést a projekt hivatalos weboldalán, a www.campus.hu -n
közzétett hír szerint novemberi lejártakor meghosszabbították a felek,
de csak idén február végéig.

Az Index értesülései szerint a
Microsofttal szerződésben álló Informatikai és Hírközlési Minisztérium
(IHM) egyes munkatársai sokallják a cégnek kifizetendő összeget, ami a
középiskoláknak kiírt, újabb kétmillió dollárba kerülő School programmal
együtt tavaly már 1,5 milliárd forintra duzzadt. A minisztérium
ugyanakkor hivatalosan kedvezőnek tartja az árat. Az IHM ezzel együtt
csapdában van: ha nem hosszabbítja meg a szerződést, oktatók és diákok
tízezrei – egyes források szerint akár kétszázezren is – maradhatnak
legális operációs rendszer és irodai alkalmazáscsomag nélkül.

---

A
Campus-szerződést még a Fidesz-kormány idején, 2001 novemberében írta
alá a Microsofttal az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM)
elődje, az Informatikai Kormánybiztosság. A sokak által vitatott
megállapodás három évre szólt, és évi egymilliárd forintnyi közpénzt
rendelt a célra. A szerződés értelmében a felhasználók ingyen vagy
jelképes összegért hozzájuthatnak a Microsoft Windows XP Professional
operációs rendszerhez, az Office XP Professional-höz, a
weboldalszerkesztő FrontPage-hez és a Windows Akadémia CD magyar
változatához. Ha cd-n szeretnék a programokat, 3000 forintot kell
fizetniük, ha pedig a Visual Studio.NET fejlesztőkörnyezetre is
szükségük van, 5000 forintba kerül a csomag. A programok ugyanakkor
teljesen ingyen is letölthetők akkor, ha a tanárok vagy diákok a nemzeti
kutatói hálózat, a NIIF számítógépeiről kapcsolódnak a netre.
Névtelenséget kérő forrásaink szerint az IHM és a Microsoft nemrégiben
olyan szándéknyilatkozatot írt alá, amely szerint újabb három évre
meghosszabbítanák a Campus- és a School-szerződést. Az értesülést az
Index kérdésére a Microsoft Magyarország sajtóosztálya sem megerősíteni,
sem cáfolni nem kívánta. Szűcs Júlia, a cég PR-menedzsere mindössze
annyit mondott, hogy a szerződés „megújítás alatt van”, az pedig, hogy
lesz-e eredmény, és hogy mikor, „a kormányzat adminisztrációs
gyorsaságán múlik”. A Microsoft ügyfélszolgálata viszont úgy
tájékoztatta az Indexet, hogy konkrét megállapodás még nem született, de
ha nem írnak alá új szerződést, a felhasználóknak el kell távolítaniuk
számítógépeikről a Campus keretében telepített programokat.

---

Kérdés
ugyanakkor, hogy megéri-e az államnak az üzlet: indokolja-e a
felhasználók száma az évente több mint másfél milliárdos költést,
különösen, hogy a Microsoft programjai kiválthatók nyílt forráskódú,
gyakorlatilag ingyenes szoftverekkel.

Névtelenséget kérő minisztériumi forrásaink szerint bár
a Microsoft annak idején közbeszerzési eljárás nélkül jutott a nagy
értékű megrendeléshez, ezzel jogilag semmi baj, mert a szoftver egyedi
terméknek számít, ráadásul szerzői jogi védelem alatt áll – tehát „ha
szoftvert vásárol az állam, olyan, mintha egy Munkácsy-képet venne”.
Egyes tisztviselők ezzel együtt versenyellenesnek tartják a helyzetet,
és abban sem biztosak, hogy feltétlenül az államnak kellene fizetnie a
felhasználók operációs rendszereiért – különösen, hogy létezik ingyenes
alternatíva.

Pajna Sándor, az IHM
Campusért felelős helyettes államtitkára az Indexhez eljuttatott
e-mailben úgy nyilatkozott, hogy „nemzetközi összehasonlítások szerint a
[Microsofttal kötött szerződés költsége] kifejezetten kedvező.” A nyílt
forráskódú szoftverekre vonatkozó kérdésre pedig Pajna azt válaszolta:
„Dolgozunk azon, hogy a nyílt forráskódú szoftverek is minél jobban
elterjedjenek.”

Fauszt Zoltán, a
Rufusz Computer Kft. ügyvezető igazgatója szerint viszont a
Microsoft-szoftvereknek egyszerűen nem létezik alternatívája. „Bemegyek
egy kollégiumba, benyitok bármelyik szobába, és azt látom, hogy a diákok
95 százaléka Microsoftot használ. Pedig ezek villamosmérnökök – értenek
hozzá”, mondta Fauszt, akinek cége a Microsoft Magyarországgal kötött
megállapodás értelmében felelős a Campus-licences szoftverek
terjesztéséért, a Campus-iroda és a kapcsolódó webszájt üzemeltetéséért.
„A diákok nagy része Wordben írja a dolgozatot, és abban olvassa a
tanár is. A hallgatók Microsoftot akarnak használni”. Fauszt, aki saját
bevallása szerint nem elfogult a Microsofttal, az a cél, hogy a
hallgatók később minél könnyebben be tudjanak kapcsolódni a tudományos
és műszaki életbe, a fejlesztésekbe, márpedig „a nagy fejlesztők mind
Microsoftot használnak”.

Fauszt
elmondta, hogy a program kezdete óta a Rufusztól kevesebb, mint tízezer
Campus-licecnces programcsomagot vittek el, a letöltések száma viszont
elérte a kétszázezret. Egyes források szerint a felsőoktatásban részt
vevők száma alapján a Microsoft-csomagok használata minden hallgató után
évente 11 dolláros kiadást jelent az államnak, ami elhanyagolható,
különösen azt figyelembe véve, hogy az XP önmagában is legalább 50
dollárba kerül, az egész csomag pedig mindenféle kedvezménnyel együtt
sem tud olcsóbb lenni 700 dollárnál. Ráadásul az ügyvezető szerint a
diákok, de még a főiskolák és egyetemek sem lennének képesek kiharcolni
olyan kedvezményeket, amilyeneket az állam tud.

Fauszt szerint az államnak a projekt 1,5 milliárdjába
kerül ugyan, de az összegnek csak egy része jut a Campus-projektre.
Pajna adatai szerint a Campusra 2004-ben körülbelül 700, a School
programra pedig 840 millió forintot költött az állam.

Az összeg nagyobbik része tehát a
Schoolra megy el, amelynek keretében az ország több mint ötezer alsó- és
középfokú oktatási intézményének tanárai és diákjai használhatják a
Microsoft szoftvereit, igaz, a tanulók csak az iskolák falain belül. „A
School keretében az iskolák megkapták [a szoftvercsomagot], de 5400
iskola van”, mondta Fauszt. Vannak, akik úgy gondolják: ha a kicsiknek
is megadják a letöltési lehetőséget, a Microsoft nem ad el több
szoftvert Magyarországon.