Matematikából
a diákok 12 százaléka megbukna.
(Forrás: Népszabadság)

Valószínűleg a matematikaérettségitől tartanak a
leginkább a diákok – erre a következtetésre jutott legalábbis Horváth
Zsuzsanna, Kaposi József és Lukács Judit a próbaérettségik elemzésekor.
Tavaly májusban az összes idén érettségiző, akkor még 11. évfolyamos
diák próbaérettségit tett: emelt vagy középszintű dolgozatot írt az öt
kötelező vizsgatárgy – magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem,
az idegen nyelvek közül az angol és a német – valamelyikéből.

A legtöbben matematikából próbálták ki magukat. Középszintű
vizsgát 18 631, emelt szintű dolgozatot pedig 6911 tanuló írt. Az
Országos Közoktatási Intézet honlapján (www.oki.hu) is olvasható tanulmány
szerint valószínűleg azért, mert ettől a tárgytól félnek a leginkább a
diákok, ezért szerettek volna minél többen némi tapasztalatot szerezni
az „éles” vizsga előtt.

A
középszintű dolgozat két részből áll. Az első rész rövid, egyszerű
feladatokon keresztül méri le a diákok kompetenciáit, és azt, hogy
mennyire vannak tisztában a definíciókkal. A második rész további két
részre bomlik. Három feladatot kell megoldani a százszázalékos
teljesítmény eléréséért, további három feladatból pedig kettőt kell
kiválasztani és megoldani.

A diákok
nem teljesítettek valami fényesen: bár a szóbeli vizsgára csak 1,5
százalékuk nem mehetne tovább, a vártnál sokkal kevesebben szereztek sok
pontot, az átlageredmény közepes lett. (Ha a diák 20 százalék alatt
teljesít, de legalább tíz százalékot elért a matematikaírásbelin,
szóbeli vizsgával javíthat eredményén. Ha tíz százalékot sem produkált
az írásbelin, akkor megbukott.)

A
diákok mintegy 30 százalékkal jobb eredményeket értek el a szövegértésre
épülő, modellalkotást is kívánó feladatokban, mint a „hagyományos”,
tisztán matematikai ismereteket számon kérő feladatokban. A tanulmány
készítői szerint ez még azt figyelembe véve is váratlan eredmény, hogy
ebből a feladattípusból a „bevezető időszakban” könnyebb feladatokat
válogattak össze.

Az emelt szintű
dolgozatok átlageredménye alig valamivel lett roszszabb a középszintű
dolgozatokénál, ugyanakkor sokkal nagyobb az eredmények szórása, így a
gyengébb dolgozatok száma is több. A diákok 12 százaléka nem mehetett
volna szóbeli vizsgára sem, vagyis megbukott volna.

Az emelt szintű dolgozat is két részre oszlik. Az első
rész négy egyszerű, többnyire egy-egy ismeretkört érintő, komolyabb
kreativitást nem igénylő feladatból áll. A második rész öt feladata
többnyire összetett, több matematikaterületet is érintő, gyakran
modellalkotást igénylő példák sora. Itt a diákok jobban boldogultak a
második résszel: az összetettebb feladatokban a tanulók nagyobb hányada
talált megoldható részelemeket. Az első részben viszont sok gyenge
eredmény született.

A próbaérettségi
tapasztalatai azt mutatják, hogy a 12. évfolyam rendszerező ismétlése
előtt a tanulók többsége még nem alkalmas a teljes 12 évet átfogó
záródolgozat megírására (a próbaérettségit 11.-esek írták). Megfelelő
motiváltság híján a tanulók jelentős hányada csak a rutinból előjövő
képességeit és ismereteit mozgósítja. Bár a tanulmány készítői
nullapontos dolgozattal nem találkoztak, a sok el sem kezdett megoldás
azt jelezte, hogy a feladat elolvasása után az éles vizsgán szinte
kötelező „megpróbálom, hátha sikerül valami jó részmegoldást leírnom”
reflexek gyakran nem működtek.

Az
eredmények – különösen középszinten – jól mutatták, hogy a hoszszabb
szövegű feladatok, a sok részkérdést tartalmazó problémák nem ijesztik
el feltétlenül a tanulókat, igazi problémát csak abban az esetben
jelentenek, ha túl bonyolult modellalkotást kívánnak, és/vagy nehéz a
matematikai tartalmuk.

Nyilvános
próbaérettségi napot szervez a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ)
május 9-én az ELTE jogi karán a 2006-ban, illetve 2007-ben érettségiző
diákoknak. A rendezvényen részt vevők emelt és középszintű
próbaérettségit írhatnak magyar nyelv és irodalomból, történelemből,
matematikából, fizikából, biológiából, angolból, németből,
közgazdaságtanból vagy kémiából. A feladatokat középiskolai
tankönyvszerzők – többek között Bánki István (magyar nyelv és irodalom),
Gerőcs László (matematika), Honyek Gyula (fizika), Száray Miklós
(történelem), Szerényi Gábor (biológia) – állítják össze.

Május 21-én szintén 10.-es és
11.-es diákok számára központi érettségi nyílt napot rendez a FISZ. A
kétszintű érettségi rendszer bevezetésével új kapuk nyílnak meg az
érettségiző diákok előtt: a rendezvény az ezzel kínálkozó lehetőségek
tárházát mutatja be a tankönyvszerzők előadásában minden kötelező
érettségi tantárgyból. Az ELTE jogi karán az egész napos rendezvényen
nemcsak az érettségi rendszer általános felépítéséről, hanem a tantárgyi
típuskérdésekről, specifikumokról és eljárási kérdésekről is szó esik.
Mindkét rendezvényre előzetesen regisztrálni kell. A nyilvános
próbaérettségi napra május 6-ig, a központi érettségi nyílt napra május
21-ig lehet jelentkezni a 06-1-473-0769-es telefonszámon hétköznap 9 és
17 óra között, illetve az info@fisz.hu email
címen.