Pénteken
mindenütt lezárulnak az középszintű szóbeli érettségi vizsgák, s ezzel
befejeződik az idei érettségi. A felsőoktatási felvételi pontokról
július 26-án döntenek.
(Forrás: HVG)

Az oktatási tárca korábbi tájékoztatása szerint az idén
összesen 116 250 diák jelentkezett érettségi vizsgákra, közülük 102.507
áll tanulói jogviszonyban és 11 694 azoknak a száma, akiknek vagy nincs
középfokú végzettségük, vagy kiegészítő, szintemelő, ismétlő vizsgára
jelentkeztek. A diákok 491 500 vizsgára jelentkeztek, s nekik 480 ezer
tantárgyi vizsgát szerveztek. Csak középszinten 103 tárgyból 69 899 diák
adott számot tudásáról június 20. és július 1. között. A legtöbben – 85
538-an – magyar nyelv és irodalomból vizsgáznak. Második helyen a
matematika áll, 84 486 érettségizővel. Történelemből 84 230-an adtak
számot tudásukról, angolból 33 967-en, németből 24 611-en tettek
érettségit. A diákok a középszintű szóbeliket a saját iskolájukban
működő vizsgabizottságok előtt tették le.

Az emelt szintű vizsgákat június 8-14. között
szervezték. Az új rendszerben emelt szinten 16 758 diák adott számot
tudásáról, a legtöbben történelemből (5720) vizsgáztak. Második helyen
az angol áll (3736), amelyet a matematika (3604), a biológia (3331), a
magyar nyelv és irodalom (3325) és a német nyelv (1751) követ. Az emelt
szintű vizsgákat 78 tantárgyból a hat nap alatt országosan 182
vizsgahelyszínen, összesen 2 075 tantárgyi bizottság előtt tették le a
tanulók. Az emelt szintű írásbeli vizsgákkal kapcsolatban minden tizedik
diák tett észrevételt.

A vizsga
minősítése pontszámmal történik, tehát külön szóbeli osztályzat az új
vizsgarendszerben nincs. A vizsga minősítése úgy alakul ki, hogy az
írásbelin és a szóbelin elért pontszámokat összeadják, és ezt az
elérhető összpontszám százalékában fejezik ki. A százalékérték alapján
osztályzatot is meghatároznak, de a felsőoktatási felvételi pontok
kiszámításához a százalékos eredményt használják. A diákokkal az
eredményeket a középszintű érettségi vizsgák befejezése után közlik
hivatalosan – tájékoztatta korábban a sajtót az oktatási tárca
sajtóosztálya.

A felsőoktatási
felvételi pontszámokról a július 26-i „ponthúzó értekezleten” döntenek a
rektorok és a tárca képviselői. Az idén érettségizők és szüleik közül
többen attól tartanak, hogy az új érettségi pontszámítási metódusa miatt
több szakon az előre meghirdetett helyek megtelnek a korábban
maturálókkal. Példaként a Semmelweis Egyetem általános orvos szakát és
az ELTE pszichológia szakát említik többek között, arra számítva, hogy
ezekre csak igen magas, 130 feletti pontszámmal lehet majd bekerülni.

A pontszámítás miatt a Tüskevár
Szülői Egyesület korábban az Alkotmánybírósághoz fordult. A beadványuk
szerint a pontszám a most érettségizőknél 28-30 között mozoghat egy ötös
érettséginél, míg a korábban maturálók egy ötös osztályzatra
automatikusan 30 pontot kapnak. Ha egy régebben érettségiző diák most
emelt szintű érettségire is jelentkezik, és azt 33 százalékosra
teljesíti, akkor kérheti az ezért járó plusz hét pontot, így összesen
akár 127 pontot is elérhet, míg az idén vizsgázóknál ehhez kilencven
százalékos emelt szintű érettségi kell.

A Városmajori Gimnázium 12/a osztályának szülői
közössége 1.500 tiltakozó aláírást adott át a tárcának. A kormány
áprilisban módosította a felsőoktatási felvételiről szóló rendeletét,
melynek értelmében az oktatási miniszternek lehetősége nyílik arra, hogy
bővítse az egyes szakok keretszámait az idén érettségizettek javára,
amennyiben hátrányosan érintené őket a felvételi pontok számítása a
korábban maturálókkal szemben. A szakminiszter akkor azt mondta: a
pontszámítás metódusát már nem lehet megváltoztatni, hiszen azzal
jogbizonytalanság állna elő.