A még
működő kistelepülési iskolák megtartását és új óvodák létesítését ígéri a
Fidesz és az MSZP is. A két nagy párt azonban eltérő finanszírozási
modellben gondolkodik.
(Forrás: Népszabadság)

Az 1500 fő alatti lélekszámú települések óvodáinak és
alsó tagozatainak fenntartását teljes egészében a központi
költségvetésből fedezné 2007-től a Fidesz – a párt így óvná kormányra
kerülése esetén a falusi iskolákat. Jelenleg a gyermeklétszám alapján
kapják a támogatást az intézmények, ez azonban sokszor a bérköltségeket
is alig fedezi. Az önkormányzatoknak pedig nem mindig van módjuk a
központi támogatás kiegészítésére, ezért – és a csökkenő gyermeklétszám
miatt – sorra zárják be az iskolákat.

A Fidesz központi bérgazdálkodást vezetne be a
kistelepülések óvodáiban és alsó tagozataiban – mondta lapunknak Pokorni
Zoltán alelnök. Az egyéb fenntartási költségeket pedig az épület mérete
és állapota alapján kiszámított normatívával fedeznék. A rendszert
először az 1500-nál kevesebb lélekszámú falvakban vezetnék be, majd a
ciklus végégig kiterjesztenék a 3000 főnél kevesebb lakosú
kistelepülésekre is. Úgy számolnak, ehhez a most a kistelepülési iskolák
fenntartására fordított 180 milliárd forintos központi támogatás
további 70 milliárd forintos kiegészítésére lenne szükség.

Egy 2001-es felmérés szerint a
családok lakóhelyválasztásánál a munkavállalási lehetőségek után az a
legfontosabb szempont, hogy van-e a településen óvoda, iskola –
emlékeztetett a volt oktatási miniszter. A Fidesz ezért „lényegében
létszámtól függetlenül” megőrizné a falusi óvodákat és alsó tagozatokat.
„Azt tudjuk vállalni, hogy a 3000 főnél kisebb lélekszámú településeken
ma még működő 1601 óvodát és 1348 általános iskolát megtartjuk ezzel a
finanszírozási rendszerrel” – mondta Pokorni.

Az MSZP szintén az alsó tagozatok helyben tartását
ígéri, ahol lehet. Hogy ez pontosan mit jelent, azzal kapcsolatban Arató
Gergely, az oktatási tárca MSZP-s politikai államtitkára nemrégiben úgy
nyilatkozott: „a lehető legtöbb helyen, de nyilván nem ott, ahol egy
osztálynyi gyerek sincs az egész iskolában”. Ennél jóval magasabb
létszámot írna elő Ferge Zsuzsa. A szociológus vezetésével készült, a
következő 25 év teendőiről szóló Gyermekszegénység elleni nemzeti
program azt tűzi ki célul, hogy „helyben járhassanak alsó tagozatba a
diákok azokon a településeken, ahol legalább 40, ezen korosztályba
tartózó gyermek él”. E létszámot illetően még van vita: Gyurcsány Ferenc
információink szerint csökkentené e létszámminimumot.

Az viszont biztos, hogy a nagyobbik
kormányzó párt a kisiskolák megtartását a többcélú kistérségi
társulások keretében képzeli el. (Ezt a modellt a felső tagozatok
esetében a Fidesz sem veti el, ha a társulás célja a minőség
biztosítása.)

Az MSZP emellett
nemrégiben több száz óvoda vagy legalábbis óvodai csoport kialakítását
is bejelentette. Vagyis: újra megnyitnák a már bezárt óvodaépületeket,
ezenfelül családi óvodák kialakítását is ösztönöznék. Ehhez
plusztámogatásokat is adnának, az óvodának ugyanis kiemelkedő szerepe
van az otthonról hozott családi hátrányok leküzdésében.

Hasonlóan vélekedik a Fidesz is,
igaz, ők az óvodákat további 20 ezer férőhellyel bővítenék is. A Pokorni
Zoltán ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az utóbbi években 18 ezerrel
csökkent az önkormányzati óvodai férőhelyek száma, holott az ilyen korú
gyermekek létszáma lényegében nem változott. Szerinte fontos szerepet
játszanak a hátrányok leküzdésében a közoktatási kollégiumok is, ahol
csak más településeken élő diákok laknak, így a fenntartónak nem is
érdeke ezeket működtetni. A kollégiumi normatívát ezért – 10-14 milliárd
forint ráfordítással – úgy növelnék, hogy a központi támogatás teljes
egészében fedezze a kiadásokat.

Az
SZDSZ viszont nem megy bele a Magyar Bálint szakminiszter által
„pr-fogásnak” nevezett ígérgetésbe – programjukban nem is említik a
kisiskolák ügyét. Azt hangsúlyozzák: a gyerekek érdekei az elsődlegesek,
márpedig a falusi kisiskolák nem tudják garantálni a megfelelő
színvonalat. Az SZDSZ a szülők „lábbal szavazására” is hivatkozik: a
jobb módú szülők ugyanis elviszik gyermeküket a kisiskolákból, a falusi
intézmények így sokszor a szegregáció gócpontjává válnak.