A
„betanulási időszak” után a hazai kormány aktívabb európai politikát
kíván folytatni. Sőt, a második EU-születésnapját ünneplő Magyarország
immár az integráció belső köreibe törekszik.
(Forrás:
Népszabadság)

Korábban kényszer
hatására választottunk Nagy Testvért, két évvel ezelőtt viszont szabadon
csatlakoztunk egy családhoz. Az EU-belépés Magyarország történelmi
rehabilitációja is – mondta tegnap Baráth Etele Európa-ügyi miniszter a
tagság első két évét értékelő tájékoztatón. Szerinte a magyar
politikusok és szakértők ma már otthonosan mozognak az unió
intézményrendszerében, így az alkalmazkodás időszaka után következhet az
aktívabb, kezdeményező szerep.

Aktivitásra szükség is lesz. Magyarország éppen a
mostani kormányciklus végére, 2010-re vállalta az euróövezethez
csatlakozást – ám ez a teljes magyar államháztartás reformját, a
költségvetés rendbetételét feltételezi. Ugyancsak hatalmas feladat a
rendelkezésre álló EU-források hatékony felhasználása: 2007-től évente
háromszor annyi uniós támogatás jár a magyaroknak, mint eddig.

– Azt szeretnénk, ha Magyarország
mielőbb bekapcsolódna az integráció belső köreibe, és az európai mag
erős tagja lenne. Ezt szolgálja a schengeni térséghez csatlakozás
2007-ben, később pedig az euró bevezetése – közölte Baráth Etele.
Hozzátette, hogy ami a magyar belpolitikában történik, az „lényegi
összefüggésben áll” az EU-ban történtekkel. A szoros kapcsot bizonyítja,
hogy manapság valamennyi kormányülés napirendjén szerepelnek uniós
témák.

Ami a magyarok szabad
munkavállalását illeti, 2006. május elsejével (Nagy-Britannia, Írország
és Svédország után) további négy tagállam nyitotta meg teljesen a
munkaerőpiacát: Spanyolország, Portugália, Finnország és Görögország.
Mint Gottfried Péter, az Európai Ügyek Hivatalának elnöke elmondta:
változtatni így Magyarország is csak e négy EU-tag esetében fog, hiszen
teljes nyitásról csupán ők döntöttek. A gyakorlatban ez azzal jár, hogy
az onnan érkező munkavállalóknál megszűnik az eddigi engedélyezési
rendszer – mint ahogy ezentúl a spanyol-portugál-finn-görög négyes sem
kér munkavállalási engedélyt a magyaroktól.