Valamennyi
közoktatási intézményben felkerült a táblákra csütörtökön a vakációt
jelző utolsó „V” betű is, s ezzel kezdetét vette a mintegy két és fél
hónapos nyári szünet.
(Forrás: origo/MTI)

Az idén nyáron is kaland-, élmény-, szakismereti és
gyógytáborok, valamint a természet szeretetére és megismerésére nevelő
táborok várják a gyerekeket országszerte. Az elmúlt évek tapasztalatai
szerint a legnépszerűbbek a szaktáborok, ahol délelőtt általában
számítógépes ismereteket, nyelvet, vagy például színészetet tanulnak a
diákok.

Emellett keresettek a
napközis táborok is. A táborok általában 7-12 naposak. A legtöbb
résztvevő felső tagozatos általános iskolás. Az oktatási tárca honlapján
közzétett adatok szerint a 2005/2006-os tanévben 1 millió 758 ezer
gyermek járt óvodába, illetve vett részt a közoktatás nappali rendszerű
képzésében. A következő tanév szeptember 1-én
kezdődik.

Totemoszlopot faraghatnak,
szánhúzó kutyákkal ismerkedhetnek, akár szőrszálakat is keresgélhetnek
az oroszlánok kifutójában a nyáron azok a gyerekek, akiket szüleik
táborozni küldenek a szünidőben. 1500  tábor közül lehet
válogatni, egy hét ára teljes ellátással átlagosan 20-30 ezer forint. A
pszichológus szerint az otthoni tévénézésnél és számítógépezésnél
mindenképpen jobbak a szervezett programok, legyen az akár napközis,
akár „ottalvós” tábor.

Hét régióban
10-20 millió forintos keretösszeggel írtak ki pályázatokat a táborok
támogatására – számolt be róla csütörtöki sajtótájékoztatóján Tóth
László, a szociális tárca ifjúsági ügyekért felelős miniszteri biztosa.
Az összköltségeknek általában 50-60 százalékát tudják támogatásként
biztosítani. 

Pénteken
kiürülnek az általános és középiskolák, a szülőknek pedig el kell
dönteniük, hogyan és hol töltsék a két és fél hónapos szünidőt a
gyerekek, mialatt ők dolgoznak. „A 12 éves kor alattiakat nem ajánlott
egyedül otthon hagyni” – mondta az [origo]-nak Benda Viktória
gyermekpszichológus, aki szerint ennél idősebb korban is sokkal jobb,
hogyha nem is ottalvós, de legalább napközis táborba megy a gyerek, az
otthon töltött idő ugyanis többnyire tévézéssel és videózással telik.

A táborozás viszont nagy részben
pénzkérdés, egy egyhetes nyári tábor teljes ellátással, szállással
átlagosan 20-30 ezer forintba kerül. Igaz, 13 ezer forintért éppúgy
lehet találni ilyen programot, mint 61 ezerért. A legdrágábbak
rendszerint a nyelvi táborok, ezekért körülbelül 10 ezer forinttal kell
többet fizetni az átlagosnál.

A
kínálat széles, a Zöldpont Egyesület adatbázisában 1500 nyári tábor
közül lehet válogatni. A hagyományos színjátszó, sport, zenei,
képzőművészeti és nyelvi táborok mellett számos különlegesség akad.
Ilyen például az indiántábor, ahol a gyerekek totemoszlopot faragnak,
íjat, harci inget, kőbaltát, sámáncsörgőt, békepipát készítenek, és
medvefogat öntenek fémből.

Az
Alaszka Kutyaszánhajtó Egyesület szánhúzós, kutyás táborra várja a
jelentkezőket, ahol hó hiányában kerekes kocsit hajtanak a sportág
hozzáértői, a gyerekek pedig barátkozhatnak a kutyákkal. Vannak a
kínálatban olyan táborok is, ahol a modellszakmát, a gospeléneklést vagy
a bűvészkedést tanulhatják meg a résztvevők. A tehetősebb szülők
külföldre is küldhetik a gyerekeiket nyáron, egy kéthetes spanyolországi
üdülés így körülbelül 200 ezer forintban kerül.

Akik estére szeretnék otthon tudni a gyereket, napközis
tábort is választhatnak. Ilyeneket szerveznek az önkormányzatok is az
iskolákkal együttműködve. Ezekben a táborokban a gyerekek felügyeletéről
és kíséréséről az iskolák gondoskodnak, az étkezés térítési díja pedig
azonos az iskolában fizetett összeggel. Emellett rengeteg
magánszervezésű napközis tábor létezik.

A választékban található például dzsúdó-, klasszikus
balett-, gyöngyfűző vagy lovas tábor, ezek ára általában 10 ezer forint
körül mozog. Van olyan szervező, aki azt ígéri, hogy tűzoltó és katonai
laktanyába, rendőrőrsre és mentőállomásra viszi a gyerekeket, akik
szakemberek segítségével végigjárhatják az egyes szolgálatok épületeit,
megnézhetik és kipróbálhatják felszereléseiket. „Igazi táboroZOO-ként
testközelből köthetnek barátságot rovarokkal, madarakkal vagy
kereshetnek szőrszálakat az oroszlánok kifutójában” – olvasható a
Fővárosi Állat- és Növénykert hivatalos táborának
ajánlatában.

A gyermekpszichológus
szerint az, hogy mennyire szívesen megy egy gyerek táborba, jórészt
attól függ, ismeri-e a társaságot, mennyire kötődik hozzájuk, mennyire
bízik bennük. „A gyerekeket fel kell készíteni a táborozásra. A
visszahúzódóbbaknak el kell mondani, mi fog ott történni, milyen
programok lesznek, érdemes azt is megbeszélni, a nap melyik órájában
hívhatja fel őket telefonon. Lehet adni nekik kapaszkodókat is, például
magukkal vihetik az otthoni párnájukat” – tanácsolta Benda
Viktória.

A pszichológus ugyanakkor
úgy véli, ha a gyerek mindezek ellenére nagyon nem szeretne táborba
menni, jobb ráhagyni és nem erőltetni az efféle nyári programot. Attól
viszont szerinte nem kell tartani, hogy a tanulással egybekötött –
például nyelvi  – táborok túlzottan leterhelnék a gyerekeket a
szünidőben. „A szülőnek nyáron is közvetíteni kell valami elvárást a
gyerek felé, például érdemes kötelező olvasmányt, a kisebbeknek játékos
feladatokat adni. Persze nem szabad befogni a gyereket egész nyárra, meg
kell találni az egyensúlyt” – magyarázta a pszichológus.