Vajon a magyar történelem legszörnyűbb
árulása volt-e, amit az akkor 31 esztendős hadvezér tett? Ma már tudjuk:
a zseniális hadvezérnek nem volt más választása. (Forrás:
hvg.hu)

[…]

Görgeyt is
nyilván, sőt elsőként kötötték volna föl, ha az orosz cár nem mondja azt
Ferenc Józsefnek írt atyai levelében, hogy „kegyelmet a megtévedteknek,
barátod kéri ezt számukra”. És tudja, egyetlen egy ember van, akinek
nem lehet kegyelmet adni, mégpedig Görgeynek. Éppen ezért, Görgeyt, mint
ahogy a honvéd zászlókat is, el akarja vinni magával Oroszországba.
Nos, ettől az osztrák miniszterek megijedtek, mert lehetetlen helyzetbe
kerültek, akkor már kezdett készülődni a későbbi krími háború, éppen a
magyar menekültek miatt, akiket Törökország nem ad ki, s Oroszország
fenyegetőzik, Ausztria nemkülönben, francia és angol csatahajók mennek a
Boszporuszra.

Tehát lehetett tudni, itt zűr
lesz, és Felix Schwarzenberg herceg, akkori miniszterelnök arra készült,
hogy az orosz segítséget majd azzal „hálálja” meg, hogy nem segíti meg
ebben a küzdelemben Oroszországot. Ettől a hálátlanságtól — ha erkölcsi
kategóriákat keresünk a politikában, akkor aljasságtól! — az egész
világnak leesett az álla. Épp ezért egy fiatal és rendkívüli tehetségű
hadvezér, Görgey, felhasználható lett volna orosz kézen. És
Schwarzenberg, fogcsikorgatva bár, de megkegyelmezett Görgeynek. A
minisztertanácsban az igzságságügy és a közoktatási tárca felelőse
Görgey halálos ítéletére szavaz, de kisebbségben maradnak. Így aztán
Görgeynek módja volt hosszú életet élni (98 év), akárcsak Kossuthnak (92
esztendő).

[…]

„Ha nem akarunk szembenézni a tényekkel, akkor
minden hadjáratunkat tulajdonképpen megnyertük, ám mindig akadt valami
gonosz, fondorlatos áruló, Károlyi Sándor, Görgey stb.. Ezzel remekül
meg lehet kerülni, hogy szembesüljünk saját múltunkkal. De így nem lehet
tanulni a történelemből. Ugyanilyen magyar legendagyártó őrültség, hogy
mindenkit Bécs tett el láb alól, Zrínyi Miklóstól Széchenyi Istvánig” —
vélekedik Katona Tamás.

Olvassa el a
teljes cikket »