Gondolatok Magyarország második világháborús történetének tanításáról. (Szarvas Rita)

A kötetben megjelent (rövidített) szöveg (pdf)

Petőfi sorai jutnak eszembe minden áldott évben, amikor a 12. évfolyamon a Magyarország a második világháborúban téma következik. Mi az oka? Mert nehéz és mert nagyon fontos tananyagrész.

Egy röpke közvélemény-kutatás erejéig megkérdeztem néhány tanítványomat, mi okoz nehézséget számukra ebben a tananyagrészben. Egy-két jellegzetes véleményt közreadok. „Olyan gyorsan történnek az események egymás után, és a miértekre alig térünk ki. Érdekelnének a személyes sorsok, a katonák élete. Szeretném szemléletesebben és bővebben megismerni a mindennapokat.” Egy másik: „Én nem látom át a belpolitikai viszonyokat, jó lenne olyan filmeket nézni, amelyek közelebb hozzák az akkori ország vezetőit. Egyszer szeretném végigjárni a budai ostrom helyszíneit.” Vagy: „Több történet jobb lenne olyan személyektől, akik már éltek abban az időben (bár már kevesen élnek). Néhány részlet nem egészen tiszta, mert a tankönyvek elsősorban az eseményekre koncentrálnak évszám szerint, de így sokkal nehezebb feldolgozni.” És még egy: „A politikai viszonyok elfogulatlan megítélése nehéz, kihat mai világunkra is. Ma is mindenki úgy ítéli meg, ahogyan a családja átélte. Lehetséges az objektivitás?”

A tanári aggályok korrelálnak a gyerekek felvetéseivel. A téma objektív tanulmányozásához már adott a megfelelő történelmi távlat, ám még szívósan élnek azok a tévképzetek vagy a politikai szempontú, szándékos ferdítések, amelyek a világháborús szereplés befejezéséhez mérik az előzményeket. A közgondolkodásban meggyökereztek azok a babonák és leegyszerűsítések is, amelyeket a tudomány nem hitelesített vagy régen megcáfolt (pl. utolsó csatlós, 9 millió fasiszta nemzete, kitörési kísérlet=becsület és hűség napja). Ehhez a kataklizmához máig a leggyakoribb értelmezési lehetőség a családi történeteken keresztül vezet. A magyarság mindenképpen kárvallottja ennek a világégésnek (is), de egyes vidékek lakói és különböző társadalmi csoportok messze nem ugyanazon mértékben. Ezért lehetségesek olyan esetek, amikor egy ugyanazon jelenséget más beállításban látnak, a család sorsának, helyzetének alakulása függvényében. Például a Felvidék visszacsatolása a kisebbségi sorban élők számára olyan elementáris hatású ünnepet, nemzetegyesítést jelentett, hogy még a negyedik generáció (egyik jelenlegi tanítványom) is tudja, ismeri ezeket. A másik nehézség, hogy van új a nap alatt, és gyakran szembesül az ember azzal a kínos érzéssel, hogy nem képes követni a szaktárgya(i) esetében sem az újabb tudományos eredményeket és híreket. Ezáltal pedig a tanári-segítői szerep válik aggályossá, hiszen meggyőzni és aktivitást gerjeszteni akkor, ha kíváncsiság és kétség is mardos, bizony próbatétel. Tapasztalataim szerint tíz-tizenöt évvel ezelőtt még elsősorban az értelmi-logikai feldolgozás dominált e témakör esetében: az információkra (gyakorta addig ismeretlen vagy kiigazított adatokra) volt fogadókészség, és ezek a történelmi tények a mindennapi közbeszéd elemeinek számítottak. Mára már elmúlt ez a felfokozott érdeklődés, a történelem ismeretének hiánya nem jelent hátrányt az egyéni érvényesülésben. (Az ország legnézettebb tévéshowjának énekes sztárja – a többiek számára példakép – a világháború hadviselő feleit sem tudja felsorolni.) Ezért az egyik legfontosabb előzetes döntés az kell, hogy legyen: voltaképp milyen célt akarunk elérni a témakör feldolgozásakor. Vizsgára készítünk-e fel elsősorban vagy a téma néhány fontos vonatkozásának és kérdéskörének kifejtésével próbálkozunk. Persze a kettő nem zárja ki egymást, sőt egyenértékűek (nem lebecsülendő erőfeszítést igényel az előbbi is). A tanulócsoport ismerete, összetétele a döntő a cél meghatározásában.

Négyosztályos gimnáziumban tanítok immár 23 éve, előtte általános iskolában és szakmunkásképzőben is tapasztalatokat szereztem. Jelenleg a Száray–Kaposi szerzőpáros könyvéből, munkafüzettel, előtte a Dupcsik–Repárszkyból, még előtte ifj. Lator László és Salamon Konrád tankönyvének első változatából tanítottam már a témakört. Az évek során a heti óraszám a jogszabályoknak és a szakirányoknak megfelelően is változott, heti 5 órától, a társadalomismerettel közös 4,5 órán át a jelenlegi 3 óráig. A változatoknak megfelelő tanmenetek alapján három nagyobb tematikus egységet:

• A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái – Magyarország háborúba sodródása,
• Magyarország részvétele a második világháborúban,
• A német megszállás és holokauszt – Hadműveletek a Duna mentén

lehet elkülöníteni. A szovjet felszabadítás és megszállás, valamint a háborús részvétel mérlege egészíti ki a témakört. Mindezt 5–8 órára elosztva lehet meglehetős részletességgel tárgyalni.  Tehát a döntő tényező a tanulócsoport összetétele és érdeklődése. Legalapvetőbb különbséget a motiváció esetében tapasztaltam. A végpontok: 4-5 fős csoportok önálló kutatómunka alapján, számítógépes adatfeldolgozás és bemutatás segítségével dolgozták fel a világháborús részvételt. A másik véglet (lányosztályok esetében többször) a frontális tanári közlések, gyakori visszakérdezéssel, tökéletes érdektelenség mellett. Kudarc és siker egyaránt előrevihet a pályán. Azonban a legfontosabb annak a szellemi aktivitásnak a felébresztése, amely önállóan érez rá és kérdez rá mind az elvekre, a cselekedetek, történések mozgatórugóira és következményeire.

Tapasztalataim szerint a következő részek tárgyalásánál gyakran jelentkeznek az érzelmi és értelmi feldolgozásban nehézségek. Ezekhez társítom a legtöbbször feltett kérdéseket és problémagócokat. Ezek azok a részletek, amelyeket részletesebben tárgyalunk és olyan példák sorával megvilágítunk meg, amelyek a hétköznapi élet tapasztalati tényezőivel és a jelenbeli hatásokkal köthetők össze.

Külpolitikai kényszerpálya és fegyveres semlegesség

• Volt-e lehetőség a kívül maradásra?
• Mit kellett azért tenni, hogy Magyarország kiváltsa a fegyveres beavatkozást?
• Mi kötötte a magyar politikát a németekhez?

Teleki Pál öngyilkossága

• Az öngyilkosság mint tragikus tiltakozás, helyeselhető-e?

Kassai incidens

• Kinek állt érdekében a hadba lépés kikényszerítése?
• Mit mondtak a szemtanúk? 

Német megszállás

• Miért kellett egy szövetséges államot megszállni a németeknek?

Magyar holokauszt

• Miért nem tiltakozott senki?

• Kik voltak valójában a nyilasok?

Budapest ostroma

• Milyen az élet egy ostromlott városban?

Nem minden esetben, különösen ügyelve a hajlandóságra, a következő módszereket ajánlom az egyes részek feldolgozásához.

Csoportmunka

Alapelv a 4-5 fős csoportok létrehozásánál, hogy lányok és fiúk vegyesen vegyenek részt a munkában, s lehetőség szerint a témakör lezárásáig maradjon együtt a csoport.

Disputa

Teleki Pál öngyilkossága – A tankönyvi segédletekben található dokumentumok alapján tárgyalják meg és értékeljék Teleki cselekedetét, és vizsgálják meg nemzetközi és hazai hatásait!

Kiknek, milyen érdeke fűződött a magyarországi zsidóság deportálásához és megsemmisítéséhez? Az elsősorban szöveges dokumentumokat (Bibó István, Márai Sándor) értelmezzék és vitassák meg. Kisesszében összegezzék véleményüket!

A 12. évfolyamon már lehet nekrológot íratni Teleki Pálról. Szedje össze a csoport a miniszterelnök elévülhetetlen érdemeit (és botlásait).

Átírások

Nagyon gyakori szövegértési feladat egyik műfajból a másikba átmenteni a lényeget. Horthy proklamációjának szövege alapján a diákok írjanak napiparancsot a hadsereg átállásáról.

A magyar zsidóság elszállításáról és a gettóbeli állapotokról készült képek alapján írjanak egészségügyi jelentést!

A kedvenceim: Radnóti Miklós két verse (Hetedik ecloga, Erőltetett menet) alapján írjanak jelentést a munkaszolgálatosok helyzetéről.

A fordítottját is kedvelik. Hozzanak össze egy ötsoros verset (címmel együtt) Budapest ostrom utáni állapotáról.

Írjanak egy a Donnál állomásozó magyar baka nevében leveleket az édesanyjának 1942. szeptemberi, 1942. karácsonyi és 1943. februári keltezéssel. (Legyen cenzúrázott és cenzúrázatlan változat is!)

Páros munka

Az írásbeli és szóbeli interjú készítése egyaránt szoros együttműködést alakít ki a párok között. Érdemes differenciált feladatokat meghatározni. Készítsenek interjút a tankönyv forrásainak tanulmányozása után a kassai bombázás egyik szemtanújával:

• egy a város határában dolgozó napszámossal,
• egy 14 éves kisfiúval, aki repülőmodelleket gyűjt,
• egy magas rangú katonatiszttel,
• Bárdossy Lászlóval.

Ugyanezt a feladatot alkalmazni lehet a Budapest ostromát átélt személyekre. Hogyan vészelte át a telet

• egy budai háziasszony?
• egy védett házban élő, svájci menlevéllel rendelkező, pesti férfi?
• egy húszéves magyar katona a Várban?
• egy színész: Latabár Kálmán?
• a Vasas csapatának egyik focistája?

Egyéni munka

A tankönyvi források lehetővé teszik az adatok kigyűjtését. Például: hol tartózkodott 1944. március 19-én Horthy Miklós, Kállay Miklós, Sztójay Döme? Ezek az adatok már önmagukban is választ adnak bizonyos kérdésekre, de a legtöbbször csak akkor igazán hatásosak, ha további műveleteket is végeznek az adatsorokkal. Ezek közé tartozik a listázás, a súlyozás. Gyűjtsön adatokat a magyar–német kereskedelmi kapcsolatokról (klíring egyezmény, gabonaexport, timföldföldolgozás stb.), és döntse el a német nagytér-gazdaság szempontjából melyik a legfontosabb hozzájárulás Németország katonai sikereihez. Listák összeállítása vertikálisan is lehetséges: fokozatok és pozitív–negatív jelenségek különíthetők el ezzel a módszerrel. Kiknek, milyen társadalmi csoportoknak jelentett felszabadulást a szovjet hadsereg térnyerése?

A képalbum összeválogatása elsősorban a digitális eszközökkel rendelkezők kedvenc feladata. Téma: a magyar hadsereg a fronton, haditechnikai eszközök bemutatása egy-egy kiselőadás alapját adja.

A Wenn-diagram mind az egyéni, mind a frontális feldolgozás esetében az összefüggések, logikai láncszemek megtalálásában segít.

Önálló kutatómunka végzésére tanulmány vagy esszé formájában számtalan téma kínálkozik:

• Anglia és az Egyesült Államok viszonya Magyarországhoz
• Szovjet–magyar viszony 1941 előtt és után
• Gyilkosság vagy öngyilkosság történt április 3. éjszakáján?
• A magyar zsidóság mely részét érte nagyobb veszteség és miért? (Ehhez a témához a mai sajtóhírekből is gyűjtethetünk adatokat és következményeket.)
• Háborús károk – statisztikai adatokkal, ábrákkal szemléltetve
• Helytörténeti gyűjtés: milyen károkat szenvedett lakóhelyünk?
• Hol és miként élte meg a front áthaladását családunk?
• Kik voltak a település politikai vezetői, parlamenti képviselői? Mi történt velük?

Ez utóbbiak főként az emelt óraszámú csoportokban, motivált tanulóknál szerencsések.

Az utóbbi évek tankönyveinek forrásközlései már lehetővé teszik a tanulói aktivitásra építő tanórai munkaszervezést. Kipróbált segédeszközök mellettük a következők:

Gyurgyák János (szerk.): Magyarország története képekben. II. kötet. Osiris, Budapest, 2008

Romsics Ignác: A XX. század képes története. Rubicon-könyvek, 2008

Szinte nincsen olyan hét, hogy a közbeszédben ne fordulnának elő olyan események, adalékok, amelyek a világháború történéseihez kapcsolódnának. A közelmúltban ilyen volt az újvidéki vérengzés helyszínének feltárása, a holokauszt túlélőinek és hozzátartozóik perei a magyar állam és a vasút ellen vagy a letétbe helyezett vagy elkobzott múzeumi javak ügyei; ezek mind-mind lehetőséget adnak arra, hogy napjainkhoz kössük, élővé tegyük a múltbéli eseményeket. Magyarország világháborús szereplésének megismertetése nem egyszerű tanári feladat. Elsősorban a tények minél teljesebb körű ismertetése alapján az események értelmezését és minősítését bízzuk a tizennyolc, sőt nemritkán húszéves középiskolásokra. Óriási élmény a kicsengetést meg sem halló, egymással nekihevülten vitatkozó vagy a szünetekben, (uram, bocsá’) kocsmázás közben elkapott párbeszédek alapján a Horthyról, Toldi tankról és zabrálásról beszélgető tanítványok látványa.

Egyezzünk ki a múlttal

//