„Egy középiskolai tanár tapasztalja, átéli, hogy a történész szakma bizonyos kérdésekben nem egységes, szakmai viták hátterében eltérő történelem- és ideológiai felfogások állnak. 18 éves diákok előtt a többféle nézőpont létét bátran be lehet mutatni, ha van rá elegendő idő és tanári energia.” (Baracs Nóra)

A kötetben megjelent (rövidített) változat (pdf)

Egy középiskolai pedagógus, mikor tanmenetet készít, mikor végiggondolja, hogyan készüljön az órákra, különböző szempontokat, így pedagógiai, didaktikai, szakmai nézőpontokat vesz figyelembe. Megtervezi, hogy mely kompetenciák fejlesztésére helyezze a hangsúlyt az egyes órákon. Ehhez járulnak még azon korszakok tanításának nehézségei, amelyek etikai problémákat vetnek fel, előtérbe helyezve a nevelési célkitűzéseket. Az írás ezeket a szempontokat igyekszik számba venni.

Didaktikai kérdések a második világháború tanításánál

• Hány tanórát tervezzen a tanár?
• Magyar és egyetemes történetet egyszerre vagy egymás után tanítsunk?
• Emelt szintű érettségire, csak középszintre vagy az osztályt egységesen készíti fel?
• Helytörténeti vonatkozások bemutatásai szerepeljenek-e?
• Mikrotörténet/családtörténet része-e az óráknak?
• Mennyi tényanyagot/adatot tanít?
• A holokausztot a második világháború epizódjaként tanítja vagy külön órá(ka)t szentel rá?
• Milyen módszerrel történjen a diákok tudásának ellenőrzése?

A kérdések megválaszolásánál a helyi tanmenet, az iskolai körülmények, az adott osztály felkészültsége, történelem iránti fogékonysága alapján mérlegelhetünk, de a döntés a tanár egyéniségétől, tanári szakmai gyakorlatától függ. Nem létezhet mindenütt alkalmazható, optimális megoldás. Saját tanítási gyakorlatom alapján tudom, hogy még ugyanabban az évben, a párhuzamosan tanított osztályokban sem lesz egyforma a tanítás-tanulás folyamata. Bármilyen, alaposan végiggondolt tanmenetet pedig rendszeresen felülírhat valamilyen előre nem látható körülmény; lehet egy film, egy sajtóhír vagy csak a diákok által felvetett probléma, kérdés, és máris bizonyos mértékben módosulnak a módszerek, hangsúlyosabbá válhat valamilyen tanegységelem.

Saját gyakorlatomban 15–18 tanítási órát fordítok a világháború eseményeire, a magyar és egyetemes anyagot integrálva tanítom. Középszintű érettségire készítem fel az osztályokat, akik ennél többre vágynak, azok érettségi-előkészítőre járva készülhetnek fel. Pécs helytörténeti vonatkozásai a háború szempontjából nem túl érdekesek, szerencsére alig bombázták, és szemben az első világháború után történtekkel, a megszállás(ok) során sem történt országos jelentőségű esemény. Így csak a volt reptér és a laktanyák helyét szoktuk tisztázni néhány perc alatt. Hogy 1944. november 29-én felszabadulás vagy megszállás volt-e a városunkban, már megbeszélés kérdése lehet. Törekszem arra, hogy a családtörténetek, a családi emlékezet felidéződjön, erre egyenruhás fényképek előkerestetésével szoktam bátorítani a diákokat. Biztatom őket, hogy derüljön ki, kinek a nagypapája, dédpapája melyik fronton szolgált, volt-e haláleset a családban, hol voltak hadifogságban, menekült-e a család. Néhány diákom már az oral history lejegyzésére is vállalkozott, láttam már családi hadi levelezést, naplót és rengeteg fényképet, pénzt. Apró történeteket is meséltek már Voronyezsről, malenkij robotról. Az önkéntesség betartása, a tanári empátia ezekben az esetekben különösen fontos.

A holokauszt tanítását a tolerancia és az empátia fejlesztése miatt is fontosnak tartom. Ebben az időszakban két órát tudunk a feldolgozással foglalkozni; a németországi törvényeket és a hazai zsidótörvényeket összehasonlítva tanítom, az Endlösunghoz a hazai vidéki zsidók deportálását párosítva mutatom be. Ha már négy éve tanítom az osztályt, akkor a zsidók életéről, a zsidó–magyar közös történelemről, a zsidó kultúra sajátosságairól már sokat tudnak a tanítványaim, így leszűkíthető a tanítás az 1933 és 1944 közötti korszakra. A pécsi, illetve Pécsre hozott zsidók kálváriáját a gettósítástól a bevagonírozásukig végigkövetjük, tisztázva, hogy melyik utcák, melyik épületek voltak a helyszínek. Különböző források segítenek városunk történelme és az emberi sorsok megismerésében. Önként jelentkezők botlatókövekről is fényképeket készítenek, ami jelentősen segíti az azonosulást.

Témazáró dolgozataink az érettségi elvárásaihoz igazodnak, forrásfeldolgozást, térképismeretet is kívánó tesztet iratok, de a szóbeli feleltetés folyamatos.

Szakmai nehézségek a második világháború tanításában

Egy középiskolai tanár tapasztalja, átéli, hogy a történész szakma bizonyos kérdésekben nem egységes, szakmai viták hátterében eltérő történelem- és ideológiai felfogások állnak. 18 éves diákok előtt a többféle nézőpont létét bátran be lehet mutatni, ha van rá elegendő idő és tanári energia. Ugyanakkor néhány kérdésben a tanárnak döntenie kell, hisz alapvetően meghatározza a dolgok menetét:

1. Korszakhatár megállapítása
A tankönyvek különböző megoldásokat alkalmaznak, azokat a tanár vagy átveszi, vagy megindokolja, hogy miért tér el tőle. Alkalmazott megoldások:
a) 1938 Münchentől az atombombáig
b) a Magyarország német szövetségben című lecke 1919–1939 fejezetben, majd új fejezet a világháború, Jalta és Potsdam a megosztott Európa anyagrészhez kerül egy újabb fejezetben
c) 1939. III. (Prága) – 1945. IX. 2.

2. Szakirodalmi ellentétek, bizonytalanságok kezelése
Tanári felkészültségtől, habitustól, személyiségtől, illetve a tanulók érdeklődésétől függ, hogy a történészi szakmai ellentéteket, ellentétes értelmezéseket, különböző magyarázatokat miként kezeljük. Ezek közül a legismertebb a kassai bombázás kérdése. Tankönyvekből az sem állapítható meg, mennyi volt a Don-kanyari katasztrófa áldozatainak száma:
– A 200 ezer fős 2. magyar hadsereg pusztulása
– A 2. hadsereg élelmezési létszáma 1943. I. 1-jén 194 334 fő volt, míg III. 1-jén 100 818 fő, a hiány 93 516 fő. Kórházvonaton 28 044 főt szállítottak haza, 28 ezer fő fogságba esett, a véres veszteség 41 792 fő. 25 ezer fő a zsidó munkaszolgálatosok vesztesége, akik közül 15 ezer fő elesett. (Diószegi)?
– Az áldozatok száma ismeretlen, egyes adatok 93 500 főről szólnak, más adatok szerint 120 ezer, illetve 147 971 fő honvéd és munkaszolgálatos halt hősi halált, sebesült meg, illetve esett fogságba.

Etikai és szakmai dilemmák a tanításban

A tanítás során a pedagógusnak a tények, információk átadásán, megértetésén, összefüggések meglátásán, topográfiai, szövegértési, szociális kompetenciák fejlesztésén túl fel kell készülni számtalan más probléma megoldására is, illetve ha nem is tudja megoldani, de kénytelen állást foglalni, véleményét megindokolni. Ezek közül is szeretnék néhányat érzékeltetni:

1. Aktuálpolitikai viták kezelése, pl.:
– Árpád-sávos zászló,
– felszabadítás vagy megszállás,
– szoborállítás Telekinek,
– turulszobrok.

2. Értékalapon de semlegesen? Miként?

3. Milyen osztályzatot adjon a tanár, ha a diák a tényanyagot jól tudja, de fasisztoid következtetéseket von le belőle?

Kerettantervi, érettségi követelmények, érettségi feladatok

Ahhoz, hogy tananyag tényanyagának tanítását jól megtervezzük, jól kell ismernie a pedagógusnak a kerettantervi követelményeket. A második világháború vonatkozásában a következő elvárásokat fogalmazta meg a minisztérium:

1. Fogalmak: nyilas mozgalom, zsidótörvények, fegyveres semlegesség, hadigazdaság, „hintapolitika”, „kiugrás”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság.
2. Topográfia: Voronyezs, Don-kanyar.
3. Személyek: Teleki Pál, Szálasi Ferenc, Bárdossy László, Kállay Miklós, Dálnoki Miklós Béla:
4. Évszámok: 1938. XI. 2., 1939. III. 15., 1940. VIII. 30., 1941. VI. 6., 1943. január,            1944. III. 19.,  X. 15., XII. 21., 1945. április.

Azt hiszem, nincs olyan gimnáziumi tanár, aki megelégedne a felsoroltak számonkérésével, hisz a felsorolásból olyan „apróságok” maradtak ki, mint a bécsi döntések, az ellenállás bármilyen formája stb.
Természetesen az érettségi követelmények is befolyásolják a tanítás folyamatát. A kimeneti szabályozások vonatkozásában viszont nemcsak az a fontos, hogy rendeletileg milyen elvárások fogalmazódnak meg, hanem az is, hogy a gyakorlatban azokból mi valósult meg, hisz javító tanárként a pedagógusok a feladatokat jól ismerik. Ezért megvizsgáltam, hogy a követelmények közül melyikhez kapcsolódott konkrét feladat a kétszintű érettségi bevezetése óta. A felsorolás az érettségi vizsgákra elkészített konkrét feladatok számát is tartalmazza.

Középszint

Emelt szint

A táblázatból is jól látható, hogy változatos formában, sokféle feladat kapcsolódott a második világháborúhoz. A tesztfeladatok középszinten az érettségi feladatok közel 10%-át, az esszéfeladatok pedig kb. 15%-át tették ki az elmúlt években. Emelt szinten a témakör megjelenése jóval kevésbé hangsúlyos, alig 5% a tesztek, és 3% az esszék között. Ez részben érthető is, hisz a feladatírók számára több mint kétszer annyi témakör áll a rendelkezésére.

Mindezen megállapítások mellett különösen feltűnő, hogy egyetlen témát eddig kerültek a feladatok összeállítói: Az antiszemitizmus és a zsidókérdés Magyarországon. E tanulmány keretei nem teszik lehetővé, hogy erre magyarázatot adjak, így mindenki olyan feltételezéseket engedhet meg magának, amilyent a világszemlélete lehetővé tesz, akár a véletlenre is gondolhat. A véletlenszerűség néhány éven belül beigazolódhat, ha megjelennek az antiszemitizmussal és a zsidókérdés kapcsolatos feladatok. Valószínűbbnek tartom azonban, hogy a véletlennél súlyosabb okok vannak a háttérben, és a magyarázataink, feltételezéseink között vannak rosszabbak és jobbak is.

Egyezzünk ki a múlttal!