• Címlap
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
  • Adatvédelem
  • English
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Vélemény a NAT–2002-ről
2003. február 5. szerda, 0:00
Címkék: alapvizsga, NAT

Pálinkás Mihály írása

1. Egyetért-e azzal, hogy az új
dokumentumból kimaradtak a részletes
követelmények?

Ezt
tartom a dokumentum legnagyobb hibájának! Nem azért, mert nem bízom a
pedagógusok ötletességében, innovatív készségében. A tanterv feladata
azonban mégiscsak az oktatás valamiféle egységesítése. S ebbe a
készségek mellett az ismeretanyag is beletartozik. Az ismeretekre
megállapított minimumkövetelmények garanciái a különféle iskolákban
tanulók esélyegyenlőségének. Ha a részletes követelményeket a helyi
tantervekre bízzuk, akkor azokban jobb esetben az évtizedek óta
kanonizált tananyag jelenik meg, rosszabb esetben a helyi
történelemtanár “mániái”. (Játsszunk el a gondolattal, mi
minden belefér például “a nemzeti azonosságtudat
fejlesztésébe”!)
A részletes követelmények nélkül
“súlytalan” a dokumentum hiszen a benne levő általánosságokkal
bármilyen konkrét tanterv, tanítási gyakorlat lefedhető.
A
NAT–2002 alapján készülnek majd választható, adaptálható programok,
amelyek nyilván tartalmaznak részletes követelményeket, s valamiféle
tananyagbeosztást is. Azt hiszem, a NAT–2002 dokumentumról csak ezek
alapján lehet majd megalapozott véleményt mondani. Miután látjuk e
programokat, a tanártársadalom eldöntheti, van-e értelme egyáltalán az
új tantervi szabályozásnak. Mindaddig elfogadni ezt a tantervet mélyen
antidemokratikus, hiszen akkor van valódi demokrácia, ha a választáshoz
megadjuk a szükséges információkat.

2. Egyetért-e azzal, hogy az új
dokumentumban az ismeretekkel szemben nagyobb hangsúlyt kapnak a
kulcskompetenciák?

Egyetértek. Különösen szimpatikus, hogy hangsúlyozza az
ismeretszerzési képességek kialakításának fontosságát. Fontos, hogy
hangsúlyt kap a demokrácia értékeire való nevelés és a környezeti
nevelés és a személyiségfejlesztés.

3. Egyetért-e azzal, hogy az új
dokumentumban nem változtak a műveltségi
területek?

Elvileg
egyetértek. Gyakorlatban az 1995-ös NAT többek között azért is bizonyult
működésképtelennek, mert tantárgyak helyett műveltségterületekben
“gondolkodott”. A készség- és képességfejlesztésnek a
műveltségterületek jó keretet biztosítanak (bár mindez a
“klasszikus” tantárgyakra épülő rendszerben is lehetséges), a
fejlesztéshez alapul szolgáló konkrét ismeretek viszont e rendszerben
nehezebben adhatók át. A pedagógusok – képzettségükből, érdeklődésükből
adódóan – nehezen “találják föl magukat” a műveltségterületek
keretei között (útvesztőiben?).

4. Egyetért-e azzal, hogy az új
dokumentumban növekedett a közös követelmények (kereszttantervek)
fontossága?

A
kereszttantervekben feltüntetett követelmények fontosak. (Többségük
olyan “evidencia”, amely valamilyen módon a korábbi
tantervekben is szerepelt.) Az ott leírtak azonban számomra egyelőre
szép elvi állásfoglalásnak tűnnek csupán. A gyakorlat dönti majd el,
hogy egy túlzottan megengedő oktatási struktúrában milyen mértékben
határozzák meg az iskolai munkát ezek a követelmények.

 
5. Mi a véleménye a
dokumentum bevezetőjében javasolt háromszintű tartalmi
szabályozásról?

Az
iskolák a 2001/2002-es tanévben kezdték meg pedagógiai munkájukat a NAT
alapján készült kerettantervek szerint. A kerettanterv bevezetéséhez
elkészültek az új tankönyvek és egyéb taneszközök. Most a NAT alatti 2.
szinten a különféle szakmai szervezetek által írt programok szerepelnek,
amelyeket ismét akkreditáltatni kell. A kerettanterv tehát megszűnik,
kezdhetjük elölről? Ez ellen határozottan tiltakozom!

Érveim a
következők:

a) 1995-ben a NAT népszerűtlen volt, a
pedagógusok kb. 25%-a helyeselte. A NAT-ot az iskolai oktató-nevelőmunka
számára – minden hibája, hiányossága ellenére – a kerettanterv tette
elfogadhatóvá, használhatóvá.
b) Elvben a kerettanterv is
tartalmazza azokat a modernizációs elemeket (az ismeretek helyett a
készség- és képességfejlesztés előtérbe kerülése, a tanulási készség, a
tanulók önálló véleményalkotási képességének, vitakultúrájának
fejlesztése stb.), amelyek érvényesítésére most újabb reformra készül
egy elméletektől vezérelt kisebbség. A kerettanterv miatt átdolgozott
vagy újonnan megírt tankönyvek közül a jobbak nagy mértékben
kihasználták e modernizációs késztetést. Ezek korszerű, a sokoldalú
képességfejlesztést lehetővé tevő, az aktív tanulói ismeretszerzésre
építő taneszközök. Kivitelük esztétikus. Miért kellene helyettük másik?

c) A kerettantervek bevezetésével végre konkréttá váló
modernizációs folyamat közepén tartunk. A 2003/2004-es tanévben 7. és
11. évfolyamon lépnek életbe a kerettantervek. Miért szakítjuk meg a
folyamatot? Miért zúdítanánk rá az iskolákra újabb változásokat, amikor a
korábban bevezetett változások eredményeit még nem ismerhetjük? Hogyan
készülhet el az a ház, amelynek építése közben újból és újból
megváltoztatjuk a terveit?
Összegezve: a tartalmi szabályozás
megváltoztatását nem javaslom, mert jelen körülmények között (egy reform
közepén) azt öncélúnak, az anyagi erőforrások fölösleges
elpocsékolásának tartom. Az iskoláknak mindennél nagyobb szüksége van
néhány év nyugalomra! A lassan megtisztuló tankönyvpiacot sem érdemes
újból fölkavarni kétes értékű amatőr kísérletekkel.

6. Mi a véleménye a dokumentumban
megfogalmazott tartalmi prioritásokról?

A modern idegen nyelvek és az
informatika fontossága vitathatatlan. Súlyozásukkal a tanterv igazodik a
gyakorlati élethez. Ma a tanulók többsége az idegen nyelvekkel és az
informatikával az iskolai oktatás keretein kívül ismerkedik meg, így a
tanterv e téren pozitív változást hozhat. Az is igaz, hogy a tanulók
számára az információk értelmezése, értékelése is nagy problémát jelent,
ehhez pedig a “prioritáson kívüli” műveltségi területek
adhatnak muníciót.

7.
Egyetért-e azzal, hogy az új dokumentum a 12. évfolyamig szabályozza az
oktatás tartalmát?

Egyetértek, hiszen a közoktatás egészét csak így tudja
szabályozni. Ugyanakkor jó lenne, ha a tanterv nem szakadna el ismét az
érettségi (és az egyetemi-főiskolai felvételi) szabályozásától! A másik
kérdés, hogy 12 éves szabályozás esetén mi szükség van az alapvizsgára,
amiről a dokumentum említést tesz?

8. Egyetért-e a dokumentumban
megfogalmazott azon szándékkal, hogy az iskolák és a pedagógusok a helyi
tantervek kialakítása és bevezetése terén nagyobb szabadságot
élvezzenek?

Erre a
kérdésre manapság ki mer nemet mondani? Tapasztalatom szerint azonban az
iskolák és a pedagógusok csekély hányada igényel a mostaninál nagyobb
szabadságot. Kérdés, hogy a nagyobb szabadság nem hozza-e hátrányos
helyzetbe bizonyos iskolák tanulóit? (Azokra az iskolákra gondolok,
amelyek rossz programokat vezetnek be, rossz tankönyveket használnak.)

9. Egyetért-e az új
dokumentumban megfogalmazott pedagógiai szakaszolással (1–6,
7–12)?

Hibásnak, sőt
károsnak tartom ezt a szakaszolást! Hiába hivatkoznak az
OECD-országokban kialakult képzési szintekre, a magyar iskolarendszer 8
(4–4) + 4-es rendszerű. Ez biztosítja leginkább az esélyegyenlőséget, s
megfelel a gyerekek lelki-tudati fejlődésének is. (Nem véletlenül
vezették be a nyolcosztályos általános iskolát az 1940-es évek elején!)
Az alapképzés-re elegendő a 4 év – persze ez attól függ, hogy mit
veszünk be az alapképzés keretei közé. Akik a tanuláshoz szükséges
alapvető viselkedési normákat, az írást, az olvasást és a szövegértés és
a számolás alapjait, valamint az önkifejezés kezdeti lépéseit négy év
alatt nem sajátították el, azok hat év alatt sem fogják. Nekik találták
ki a gyógypedagógiai és egyéb kisegítő (bocsánat, személyiségfejlesztő)
iskolákat. A NAT–2002 az alapképzésbe utal egy sor olyan követelményt,
amelynek előnyére válna, ha az 5–8. évfolyamra vonatkozna (pl. Lányok és
fiúk, szerelem; Másság, tolerancia; Példák a különböző szabályok
közötti konfliktusokra; A demokratikus döntéshozatal alapvető szabályai –
a felsorolás hosszan folytatható lenne).
A 6 + 6-os rendszer
bevezetése kizárólag az iskolastruktúra költséges és rengeteg
konfliktust hordozó teljes átalakításával lehetne eredményes.
Meggyőződésem, hogy a 8 + 4-es iskolarendszerre is alkothatók korszerű
tantervek és pedagógiai programok!

10. Egyetért-e azzal, hogy a dokumentum a
tantárgyi integrációt, az interdiszciplináris megközelítést részesíti
előnyben?

Elvileg
igen, a NAT–2002 dokumentumban látott formájában azonban nem! Saját
szakterületemnél maradva, a tantárgyi integráció, az interdiszciplináris
megközelítés például fölszámolja a történelemtanítást azáltal, hogy azt
a jelenismeretbe ágyazza. A tantervkészítő olyan problémaközpontú
tematikát épít fel, amely alkalmas a társadalom jellemzőinek megértésére
(egyén – társadalom – erkölcsi és jogi szabályok – hatalom,
államformák, társadalmi berendezkedés – gazdálkodás – természet és
társadalom – területi szerveződések – szabadság és determináció stb.). E
problémákhoz utal történelmi ismereteket is (alapfokon vészesen
keveset). Ezáltal azonban a térben és időben zajló történelem mozaikokra
töredezik, követhetetlenné válik. A koncepció csak annak érthető (sőt
élvezetes), aki már ismeri a történelmet. Történelmi rálátás híján pedig
– hiába a hasznos a tantervi cél – a fiatalok nem érthetik meg jelen
társadalmunkat, nem reagálhatnak megfelelően korunk kihívásaira.

Budapest, 2003. január 8.

Pálinkás
Mihály

történelem–földrajz szakos
tanár, felelős szerkesztő


Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!


Vissza

Alrovatok

Szemle

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

A Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Eddigi konferenciáink

Galéria

Mementó a Donnál

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet előadás emberi jogok emléknap gyász Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017