Két kőszegi tanár kutatása és a holokauszt ismeretlen áldozatai. (Forrás: Népszabadság)

A spanyol polgárháború egy angol tudósító által írt leghitelesebb és legértékesebb leírása kinyomtatása után elveszett, ám a múlt héten újra megjelentették. (Forrás: Múlt-kor)

Szakmailag elismert, a politikától független intézménnyé vált öt év alatt az oktatási jogok biztosának hivatala – véli az intézmény vezetője. Aáry-Tamás Lajos szerint a párbeszéd és a bizalom a siker kulcsa. (Forrás: Educatio Press)

Ellentmondásokra mutatott rá egy friss elemzés a számítógépek és az iskolai teljesítmény összefüggései kapcsán. Eszerint a közhiedelemmel ellentétben nem biztos, hogy gyakori iskolai számítógép-használat javítja a diákok eredményét. (Forrás: Origo)

A holokauszt április 16-ai emléknapja kapcsán több helyről is elhangzott: a magyar társadalom jószerével nem is igazán tudja, „mire fel” ír elő emlékezést az állami rendtartás. (Forrás: HVG-Bedő Iván)

Egy ballagó diák szülei akár hatvan ezer forintot is kiadnak egy évben a ballagási ruhára, terembérletre, különböző ajándékokra a pedagógusoknak. (Forrás: Rádió.hu)

Disszeminációs konferenciát rendez a Tempus Közalapítvány december 2-án. (Forrás: Eduport)

Az Európai Unió kábítószer-jelentésének ismertté válásával azonos időben hozták nyilvánosságra a magyarországi droghelyzetről tájékoztató adatokat. (Forrás: Szocháló)

Indul az első magyar video-on-demand filmkölcsönző (Forrás: Rádió.hu)

Szavazunk, de mire is? Értékekre voksolunk, vagy politikusokat tüntetünk ki sztárokat illető rajongással azok allűrjeiért? Gondolkodó Gerzson írása

Elképzelhető, hogy egy 250 éves emlékművön található titkos jelzés elvezet a szent kehely mostani lelőhelyéhez. Legalábbis ezt állítja egy idős brit házaspár, akik egész életüket a kódfejtésnek szentelték. (Forrás: National Geographic)

„A holokauszt emlékezetben tartása eddig némileg egyoldalú volt, elsősorban az elkövetők oldaláról szemlélte a történteket.” (Forrás: ma.hu)