„Az iskolai történelemoktatás egyik feladata segíteni abban, hogy a tanulók az egyéni élményeket, egyedi történeteket be tudják illeszteni a múltról alkotott összetett képbe.” (Pihurik Judit)

Gondolatok Magyarország második világháborús történetének tanításáról. (Szarvas Rita)

„Egy középiskolai tanár tapasztalja, átéli, hogy a történész szakma bizonyos kérdésekben nem egységes, szakmai viták hátterében eltérő történelem- és ideológiai felfogások állnak. 18 éves diákok előtt a többféle nézőpont létét bátran be lehet mutatni, ha van rá elegendő idő és tanári energia.” (Baracs Nóra)

„A következőkben két tankönyvi szöveg segítségével próbálom bemutatni, hogyan lehet a témát megírni, akár fiatalabb, akár idősebb diákok számára.” (Bihari Péter)

„Ha a jelenkort tanítjuk, nem kerülhetjük meg a vitatott, lezáratlan kérdések bemutatását sem. Ismertetem azt a módot, amellyel az egyik legtöbb vitát kiváltó, ellentétes érzelmeket ütköztető személyiséget, Kádár Jánost mutattam be tankönyvemben.” (Ujvári Pál)

„Azt gondolom, hogy a Kádár-korszakhoz tapadó gyakori képek, fogalmak, jelenségek bemutatása könnyebb, ha megpróbáljuk a korszak „mítoszelemeit” megkeresni, bemutatni, megvitatni.” (F. Tóth Zoltán)

„… érdemes röviden végiggondolni, hogy a rendszerváltás legfőbb célkitűzései és eredményei vajon hozzájárultak­-e egy korszerű állampolgári és civil (vagy másképpen mondva: polgári) identitás megszületéséhez, és ebben milyen szerepet játszhat a történelmi tudat. A megelőlegezett válaszunk erre a kérdésre, hogy NEM.” (Örkény Antal)

„Magyarországon sok évszázados hagyománya van annak, hogy a kortársként megélt eseményeket más-más optikán keresztül lássák az egymással szemben álló, egymással harcoló, egymásban ellenfelet látó csoportok.” (Szabó Ildikó)

„Igaz, hogy kilenc évtized (méghozzá nagyon is tartalmas, fordulatos időszak) telt el azóta, így mondhatjuk, hogy mindez már történelem, de tudjuk, érezzük, hogy a „Trianon” kifejezés a magyar történelemben olyan bonyolult társadalomlélektani folyamatok kiváltója és meghatározója, amit nem lehet besorolni a kronológiai összefoglalások átlagos eseményei közé.” (dr. Fazekas Csaba)

Volt-e demokrácia 1945 és 48 között? Ki felelős a németek kitelepítéséért? Importáltuk-e a diktatúrát? Kikből lettek az AVH-sok? Van-e különbség a Rákosi- és a Kádár-korszak között? (Völgyesi Zoltán)

„A mai diákok elvárásai, érdeklődése, „kíváncsisága” (és műveltségük alapelemei is) egészen másból tevődnek össze, mint korábban. Más ismeretekkel és gyakorlattal rendelkeznek – a világháló használatától a nyelvismeretig bezárólag –, mint elődeik, ugyanakkor már nem rendelkeznek olyan típusú klasszikus műveltséggel, mint a korábbi generációk.” (Pihurik Judit hozzászólása)

„A nemzeti önértékelés alapja sokféle teljesítmény lehet. Úgy tűnik, a magyar nemzeti tudat ebből a szempontból meglehetősen konzervatív, mondhatni, 19. századi: a nemzeti „nagylétet” összekapcsolja a területi nagysággal, illetve a nemzetközi politikában elismert, érvényesíthető hatalmi súllyal.” – Bánki István gondolatai és óravázlata.