„A nemzeti önértékelés alapja sokféle teljesítmény lehet. Úgy tűnik, a magyar nemzeti tudat ebből a szempontból meglehetősen konzervatív, mondhatni, 19. századi: a nemzeti „nagylétet” összekapcsolja a területi nagysággal, illetve a nemzetközi politikában elismert, érvényesíthető hatalmi súllyal.” – Bánki István gondolatai és óravázlata.

„A tanári lehetőségek szempontjából komoly dilemmát okoz a következő ellentmondás: a gondolkodást és a társas viselkedést torzító tévképzetek lebontására irányuló erőfeszítés annál hatékonyabb, minél kevésbé – vagyis minél fiatalabb életkorban – épültek be azok a személyes értékrendbe; ugyanakkor viszont az e kérdésekről folyó érdemi eszmecserének csak bizonyos életkor felett, a kognitív képességek birtoklásának megfelelő szintjén […]

Az érettségikre általában két dolog nagyon igaz: mindig mindenkinek van róla véleménye, és tetten érhetők benne a társadalmi változások. Egyes politikusoknál a valóságshowk „sztárjai” és Kádár János érettségi tételként való szerepeltetése már kiverte a biztosítékot – ők nem kerültek be végül. (Eduline)

A Politikatörténeti Intézet szeretettel meghívja Önöket a Veszély, veszteség, trauma: Magyarország 1919–1920 című tudományos konferenciájára 2010. június 2. (szerda) délelőtt 10 órára.

A római kori Borostyánkő-út egy szakasza is előkerült Sopronban a Fő tér rekonstrukciója során: a szakemberek most a csaknem kétezer éves emlék bemutatásának lehetőségét mérlegelik. (Forrás: Műemlékem.hu)

Mit kezdjünk egyes a Kádár-korszakhoz kapcsolódó „mítoszokkal”? – 2×45 perc tanítási óra vázlata. (Dupcsik Csaba – Repárszky Ildikó)

Az első világháborúban vesztes országok többsége ma már alig gyászolja az akkortájt elcsatolt területeket – leginkább azért, mert nincsenek a határaikon túl sok százezres vagy milliós nemzetrészek. (Forrás: HVG)

Együttélés a jelenben és a jövőben – a roma integráció kérdései az oktatásban címmel rendeztek nemrégiben szakmai konferenciát a Budapesti Gazdasági Főiskolán (BGF). A rendezvény egyértelműsítette: az együttélésnek nagyon komoly akadályai vannak. (Forrás: Népszabadság)

Tatai Patara 1597 néven a tatai vár legnevezetesebb ostromára emlékező hadijátékot tartanak a hétvégén Tatán. Szombaton tíz órától több látványos csatát is láthatnak az érdeklődők a vár körül és az Öreg-tavon. (Forrás: Múlt-kor)

1857 elején izgalom söpört végig az országon: Itália után Magyarországra is ellátogat Ferenc József és Erzsébet. Február 3-án érkezett meg Budára az utazás terve, részletesen feltüntették benne, mely helyeket és mikor óhajtja a császári pár felkeresni. (Forrás: Magyar Országos Levéltár)

A korábbi években az egyházak által átvett iskolák után befizetett összegeket ugyan nem, a január óta esedékes fenntartói váltással járó díjakat azonban már vissza lehetne igényelni. (Forrás: Edupress)

Az egyetemek és a múzeumok világszerte több ezer múmiát és emberi maradványt őriznek, amelyeken sokszor hajtanak végre orvosi vizsgálatokat és egyéb teszteket. Egy svéd doktorandusz szerint azonban az elhunytaknak is vannak jogaik – még ha ez nem is tetszik az intézményeknek. (Forrás: Múlt-kor)