II. Rákóczi Ferenc szabadságharca minden történelemkönyv szerves része. Jóval kevesebbet tudunk a fejedelem magánéletéről, félresiklott házasságáról, fiai sorsáról. Erről kérdezte a hvg.hu Mészáros Kálmán történészt, a Hadtörténeti Intézet munkatársát, a korszak kutatóját. (Kurucz Béla, hvg.hu)

Románia megfogalmazta igényét Erdélyre, 1916-ban háborút is indított érte, de az ellentámadás végül Bukarestben állt meg. 1918-ban az antant szárnyai alatt megszállták Erdélyt, Budapestet, majd Győrig menetelve módszeresen kifosztották a fegyvertelen országot. A Nemzeti Színház körül kialakult botrány kapcsán megmutatjuk a történelmi hátterét: miért tabu Magyarországon az egyik legnagyobb román nemzeti ünnep. (Bihari Dániel, Figyelőnet)

Egy nemrég előkerült levéltári dokumentum alapján fény derült a titkosügynöki találkozóknak helyt adó fővárosi lakások és ingatlanok elhelyezkedésére. Mindez az egykori állambiztonság tevékenységének újabb dimenziójáról rántja le a leplet, egyszersmind érdekes adalékokkal szolgál Budapest „titkos történetéhez”. (Tabajdi Gábor, hvg.hu)

Oxfordi történészek egy három évet átfogó kutatásban arra keresik a választ, hogy vajon beszélhetünk-e „európai 1968”-ról, s a külföldön tanuló diákok által közvetített forradalmi eszmék hogyan gyökereztek meg az egyes országokban. (Forrás: Múlt-kor)

A központi költségvetés biztosítaná a közoktatási intézmények működéséhez szükséges pedagógus- és egyéb alkalmazotti létszámra megállapított átlagbér szerinti támogatást – ez olvasható az MTI birtokába jutott új közoktatási törvény koncepciójában. A tervezet szerint a bérek és a járulékok összegét a Nemzeti Erőforrás Minisztérium azonosítójával rendelkező nem állami, önkormányzati – azaz az egyházi és az alapítványi – […]

1871 májusában nyilvános, nemzetközi tervpályázatot írtak ki a Margit-sziget déli csücskénél, a Nyugati- és Déli-pályaudvar között kialakítandó főútvonal valószínű tengelyében építendő hídra. A kiírásban – mivel a későbbiekben a hidat össze akarták kötni a Margit-szigettel – a híd tengelyének a szigetnél törést adtak, valamint a budai Duna-ágban három, a keskenyebbik, pestiben két nyílás kialakítását írták […]

Hajós Alfréd Sportuszoda – ez a név összefoglalja egy egy magyar építész életművét, aki a sportban és az építészetben is maradandót alkotott. Ő az egyetlen magyar, aki két, egymástól teljesen eltérő kategóriában: a sport és művészet terén is első helyezést ért el az újkori olimpiákon. November 12-én volt 55 éve, hogy elhunyt az első újkori […]

Látjuk-e még valaha az M7 kapujában a legendás bronz-Osztyapenkót? Egyebek mellett erről is beszélgetett a Figyelőnet Szücs Györggyel, aki A szocreál Magyarországon címmel minap megjelent, borzongató fotókkal gazdagon illusztrált kötet egyik szerzője. Az interjúból arra is választ kapunk, művészet-e a szocreál. (Nagy József, Figyelőnet)

A Nemzeti Erőforrás Minisztériumának Külhoni Magyarok Osztálya a Balassi Intézet közreműködésével pályázatot hirdet a Julianus Testvériskola Program keretében 2011 tavaszán megvalósítandó középiskolai osztálykirándulások támogatására. Beküldési határidő: 2010. december 15.

IV. Károly 1918. november 13-i, eckartsaui nyilatkozatában, két nappal azután, hogy Ausztriát érintően hasonló nyilatkozatot tett a magyar államügyekben való részvételről is lemondott. (Klettner Csilla, Magyar Országos Levéltár)

A hajdani Esztergom vármegyében található Búcs a Dunától légvonalban mindössze néhány kilométerre fekszik Párkány és Révkomárom között. Azon, egyre csökkenő számú községek egyike a szlovák oldalon, ahol a lakosság döntő része, mintegy 94%-a magyar ajkú. Helytörténeti barangolásaim során jutottam el ide 2009 nyarán.

A bolsevizmus győzelmét hirdető Szovjetek Palotájának felépítésének gondolatával egyidőben, az SZKP több építészeti emlékműnek szánt minisztériumot, közintézményt és szállodát is szeretett volna megépíttetni a Vörös tér és a Kutuzov híd között átadott új Arbat, valamint a leendő Iljics sugárutak mentén. November 7. kapcsán emlékezzünk a meg nem épült vörös Moszkvára. (a Falanszter blog cikke)