Látjuk-e még valaha az M7 kapujában a legendás bronz-Osztyapenkót? Egyebek mellett erről is beszélgetett a Figyelőnet Szücs Györggyel, aki A szocreál Magyarországon címmel minap megjelent, borzongató fotókkal gazdagon illusztrált kötet egyik szerzője. Az interjúból arra is választ kapunk, művészet-e a szocreál. (Nagy József, Figyelőnet)

IV. Károly 1918. november 13-i, eckartsaui nyilatkozatában, két nappal azután, hogy Ausztriát érintően hasonló nyilatkozatot tett a magyar államügyekben való részvételről is lemondott. (Klettner Csilla, Magyar Országos Levéltár)

A bolsevizmus győzelmét hirdető Szovjetek Palotájának felépítésének gondolatával egyidőben, az SZKP több építészeti emlékműnek szánt minisztériumot, közintézményt és szállodát is szeretett volna megépíttetni a Vörös tér és a Kutuzov híd között átadott új Arbat, valamint a leendő Iljics sugárutak mentén. November 7. kapcsán emlékezzünk a meg nem épült vörös Moszkvára. (a Falanszter blog cikke)

Magyarország 20. századi történetének egyik legeseménydúsabb, legtöbb változást hozó éve volt 1918. Ekkor ért véget a hátországot is keserves terhekkel sújtó első világháború, ekkor dőlt meg az államforma, a királyság, ekkor hullott szét az 1867 óta létező dualista berendezkedésű állam, az Osztrák–Magyar Monarchia és ekkor vette kezdetét a soknemzetiségű ország területi széthullása, amelyet aztán a […]

Húsz éve, 1990. október 25. és 28. között taxisblokád bénította meg az ország közlekedését. A váratlanul bejelentett, október 26-án életbe lépő 65 százalékos benzináremelés ellen tiltakozva a taxisok és magánfuvarozók megbénították előbb Budapest forgalmát, majd a közúti közlekedést az ország nagy részében. A tiltakozó mozgalom október 28-án az Érdekegyeztető Tanács ülésén a munkavállalók, a munkaadók […]

A Nagy Könyv végeredménye bebizonyította, hogy Gárdonyi Géza híres regénye nem elavult történet. Mi is áll a regény hátterében, léteznek azok a források, amelyeket állítólag Gárdonyi is látott? (H. Németh István, Magyar Országos Levéltár)

Az 1944-es nyilas hatalomátvétel a Hangya Szövetkezet életében is jelentős változásokat hozott. A vezetőség egyest tagjait, köztük Wünscher Frigyes vezérigazgatót leváltották, a szövetkezet irányítását újonnan kinevezett kormánybiztosra bízták. A lezajlott eseményeket a vezérigazgatónak az igazgatósághoz írt leveléből ismerhetjük meg. (Paládi Zsolt, Magyar Országos Levéltár)

Az újraegyesítés 20. évfordulóján fizeti vissza Németország az első világháború miatt 1919-ben kirótt jóvátétel utolsó részletét. Az óriási összeg törlesztése az elmúlt 90 évben többször is szünetelt, az utolsó 125 millió eurót az 1990 után kellett elkezdeni törleszteni. (Forrás: [origo])

Bagdad Bab al-Sardzsi körzete a város középkori erődítményéről kapta nevét, s habár a falak ma már nem láthatók, az elnevezés megőrizte a 762-ben alapított településnek az Abbászidák uralma alatti szellemi expanziója emlékét, amikor Bagdad – s azon belül különösen a Csodák Háza – még a tudományos világ központjának számított. (Forrás: Múlt-kor)

A 19. században a magyarországi vasútvonalak jelentős részét még magántársaságok birtokolták. Ezek egyike, melyben a korábbi honvédtábornok, Klapka György is tulajdonnal rendelkezett 1871-ben kapott engedélyt az Aradot Temesvárral összekötő vaspálya megépítésére. (Oross András, Magyar Országos Levéltár)

Ahogy a diákok világszerte visszaülnek az iskolapadokba, a különböző nagyhatalmak vezetői is csavarnak egyet a propagandagépezeteken, s újabban egyre több, kirekesztő és veszélyes tartalommal töltik meg a tankönyveket. (Forrás: Múlt-kor)

A legutóbb Gömbös Gyula orosházi díszpolgársága miatt kapott össze az MSZP és a Fidesz. Vitájuknál sokkal érdekesebb viszont maga az egykori miniszterelnök, aki gyakorló antiszemita volt, emellett Hitler és Mussolini nyomdokain haladva egy totális diktatúra kiépítésén munkálkodott. Életútjának pozitívumai mellett ezek legalábbis megkérdőjelezik példaképpé emelésének jogosságát. (Bihari Dániel, Figyelőnet)