Az Euroclio interjúja a 30 éves TTE elnökével

Euroclio: Jellemezné, hogy melyek a magyarországi történelemtanítás legfőbb kihívásai napjainkban?

Miklósi László: A történelemtanároknak egyrészt azokkal a nehézséggel kell megküzdeniük, amelyek a magyarországi iskolák helyzetét jellemzik, így egy központosított, felülről irányított, ellenőrzött rendszerben dolgoznak. Másrészt a történelem sajátos helyzete miatt az emlékezetpolitikai, ideológiai kérdések is érintik őket.

A következő tanévtől – néhány átmeneti kivételt nem tekintve – állami tankönyvmonopólium érvényesül Magyarországon. (Az általános iskolák 6. osztályosai számára még megrendelhető egy magánkiadó jól használható tankönyve, de ugyanennek a sorozatnak az 5., 7., és 8. évfolyamos kötetei már nem.) Így a diákok tömege a bevált tankönyvsorozatát nem használhatja majd tovább. Ugyanakkor az állami kiadású tankönyvek minősége számos esetben szakmailag vitatható. A TTE elemzéseivel, nyilatkozataival rendszeresen felhívja ezekre a problémákra a szakma és a társadalom figyelmét.

Kérdéses, hogy a tanár a meggyőződése szerint taníthat-e, a megfelelő taneszközöket használhatja-e. Ennek oka lehet a minisztérium, a tankerületvezető, az igazgató utasítása, illetve a vélt vagy valós nyomása. 2019 áprilisában a minisztérium felhívta a tanárok figyelmét, hogy a következő tanévre (szülői térítés nélkül) csak állami tankönyvek rendelhetőek. S arra is, hogy nem kérheti a tanár a szülőket, hogy egy másik könyvet vegyenek meg. Ugyanakkor arról nem szólt az állami tájékoztatás, hogy szülőknek joga van megvásárolni a könyvet, s ha az osztályban minden diáknak rendelkezésre áll, akkor azt a tanár akár a tanórán is használhatja. A nyomásgyakorlás miatt a legtöbb (nem csak történelem szakos) tanár – miközben tudja, hogy a másik könyv szakmailag jobb lenne – a „biztonság kedvéért” az állami tankönyvet használja majd.

Más esetekben a szülők reakciójától is tarthat a tanár. Ha nem áll be a sorba, feljelenthetik vagy elüldözhetik a nekik nem tetsző pedagógust.

Eközben az emlékezetpolitika is hathat az iskolai munkára. (Jellegzetes szoborállítások: a német megszállás emlékműve a Szabadság téren; a Kossuth tér visszaállítása az 1944-es állapotra; Nagy Imre szobrának eltávolítása a Parlament közeléből stb.).

A rendszerváltás óta két évtizedig nem volt ideológiai elvárás a történettudományban és a történelemtanításban. Jelenleg a történelem átértelmezését szolgálhatják a kormány által 2010 után létrehozott és felügyelt történelmi intézetek. Ugyanakkor az eddig autonóm Magyar Tudományos Akadémia tudományos intézeteinek függetlenségében változás várható. Egyszersmind a történelemtanítást szabályozó tantervekben is megjelent a kötelező értékrend.

Természetesen meghatározó a történelemtanítás tartalma, a kötelezően megtanítandó anyag jellege, mennyisége, az anyag korszerűsége, a diákok számára használhatósága. A TTE szerint radikálisan (harmadára, de minimum a felére) kéne csökkenteni a kötelező ismeretanyagot, kevesebbről kéne tanítani mélyebben, sokoldalúbban. Ez tantervi szabályozást igényel. Fontos, hogy ezt nem alapvetően szakmai, hanem politikai kérdésnek tekintik.

E: Le tudná írni, főleg azokat a módszereket, melyeken keresztül a kormány beavatkozik a történelemoktatásba? Van-e valami annak hátterében, hogy a kormány jóváhagyása szükséges tankönyvekhez? 

M.L.: A (történelem)tanítást alapvetően a tantervek és az érettségi vizsga szabályozzák. A jelenleg hatályos tantervekben – a rendszerváltást követő két évtized után – megjelent a kötelező értékrend. Így az első világháborút magyarokkal lezáró békekötés hagyományos fogalma a trianoni béke volt. Egy korábbi változtatás alapján ma trianoni békediktátum. A minősítés tehát adott és kötelező. Nincs szükség arra, hogy a diák következtessen, s értékelése alapján minősítsen.

A minisztérium felkérésére 2018-ban egy rangos szakmai műhely készítette el a leendő nemzeti alaptanterv tervezetét. (Az anyag készítői többször is szakmai javaslatokat kértek a civil szervezetektől, ez egyedülálló 2010 után.) A vitaanyag nyilvánosságra hozásakor a minisztérium közölte, hogy az általa felkért, megbízott szakértői munkacsoport NAT történelem és a magyar anyagát ebben a formában nem fogadja el. Jelenleg nem tudni, mit tartalmaz majd az állam által jóváhagyandó anyag.

A tankönyveket korábban az állam által felkért szakértők egy igen részletes szempontsor alapján ajánlották jóváhagyásra. Az új rendszer fontos elemeként – az Európai Unió támogatásával – ún. kísérleti (ma Újgenerációsnak nevezett) tankönyveket fejlesztettek ki. Ezek úgy kerültek a diákok kezébe, hogy nem estek át a tankönyvi akkreditációs eljáráson. A TTE elemzései hívták fel a szakma és a nagyközönség figyelmét arra, hogy szakmai hibáktól hemzsegtek ezek az új művek. Sajátos munkamódszert alkalmaztak: nem szerzők készítették a tankönyvet, hanem ún. tananyagfejlesztők. A készítés során igen jelentős változások történtek, előfordult, hogy egy neves szakember az elkészült műben rá sem ismert az általa írott anyagra.

A TTE elemzései: https://tte.hu/tankoenyvbiralat

A jelenleg érvényes szabályozás szerint egy évfolyamon egy tárgyból csak 2 tankönyv lehet. A magánkiadók számára nem tették lehetővé, hogy tankönyveiket engedélyeztessék vagy az engedélyt meghosszabbítsák. A minisztérium azt állította, az egységes tankönyv segíti az esélyegyenlőséget, s ingyenesen rendelkezésre áll. Ténylegesen az állam kiadóként közvetlen hatással lehet a tartalomra is, miközben kiszorította a magánkiadókat.

E: Hogyan működik az államilag működtetett Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI)? A Történelemtanárok Egyletének van-e bármilyen befolyása erre a kormányzati szervre?

M.L.: Az OFI korábban a minisztérium háttérintézménye volt. Szervezetileg, formailag jelenleg az Esterházy Károly Egyetem keretén belül működik.

Magyarországon napjainkban csekély érdemi befolyása lehet az autonóm civilszervezeteknek az állami szervezetekre. A Történelemtanárok Egylete az egyik legismertebb pedagógus szakmai szervezet Magyarországon. A szakmán, az állami irányításon kívül – a médiának is köszönhetően – a nagyközönség is figyelemmel kísérheti a munkánkat.

Jellemző, hogy a hibáktól hemzsegő Történelem 9. című, kísérleti tankönyvről készített száz oldalas elemzésünket az OFI szakemberei nagyon várták, mivel figyelembe kívánták venni a tankönyv javításához. Ugyanakkor az OFI akkori főigazgatója nem ismerhette el a valóságot, egy híradóban, főműsoridőben azt mondta, a tankönyvben nincs szakmai hiba.

E: Orbán Viktor miniszterelnök (és vele együtt a Fidesz) 2010 óta kormányozza az országot. A történelem tanításában bekövetkezett változások már akkoriban elkezdődtek, vagy csak mostanában és miért? 

M.L.: A változások fokozatosak. 2011-ben hozták meg az alaptörvényt és a nemzeti köznevelési törvényt. Ezt követte az iskolák központosítása, a tanárok, diákok, szülők jogainak korlátozása, a szakmai egyeztető testületek megszüntetése, átalakítása. A tankönyvpiac elsorvasztása sem most kezdődött. Évek hosszú során éheztették ki a tankönyvkiadókat, s idén adták meg a kegyelemdöfést. A változások folyamatosak.

E: Ön szerint mi lesz a magyarországi történelemoktatásban bekövetkezett változásoknak a jövőbeni következménye? Hogyan gondolkodnak majd a jövő nemzedékei olyan kérdésekben, mint a migráció vagy a nacionalizmus ebben az új felállásban?

M.L.: A TTE éves konferenciája témájának rendszerint egy időszerű, fontos kérdést választunk. Természetes, hogy 2015-ben, amikor menekültek ezrei voltak a budapesti pályaudvarok környékén, történelmi tanácskozásunk témája a menekültkérdés volt. Meglepve tapasztaltam, hogy a Magyar Idők című akkori kormánylap a szakmai konferencia témaválasztása miatt támadta a TTE-t. A nacionalizmusra és a menekültellenességre sokan nyitottak. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, erősödhet az intolerancia, a kirekesztés. Ennek igen súlyos következményei lehetnek, s nem csupán Magyarországon.

Amennyiben a jelenlegi állami értékrend és irány tartósan fennmarad, a rendszerváltást követő két évtized értékeitől egyre távolodva, nehezebb helyzetben lesznek a történelemtanárok. A rendszerváltás egyik érdeme volt, hogy megszűnt az államilag elvárt, kötelező értékrend, valamint az állami tankönyvek egyeduralma. Harminc éve, 1989-ben elképzelni sem tudtuk volna, hogy ezek megint a mindennapjaink részévé válhatnak. Remélem, nem kerülünk ismét abba a helyzetbe, hogy személyes kurázsi szükséges ahhoz, hogy egy történelemtanár a legjobb szakmai meggyőződése szerint taníthasson.

E: A Történelemtanárok Egylete részt vesz-e a civil szervezetek arra irányuló törekvésében, hogy visszafordítsák ezeket a változásokat? Mit tettek eddig, annak érdekében, hogy kezeljék ezt a helyzetet?

M.L.:
1) Civil összefogás
A Történelemtanárok Egylete alapításától kezdeményezi, ösztönzi, esetenként koordinálja a civil szervezetek együttműködését. Alapítója, aktív tagja, mozgatója számos civil összefogásnak. A Civil Közoktatási Platform (ötven oktatási szakmai szervezet, szakszervezet és tiltakozó mozgalom összefogása) célja e változtatások elleni közös fellépés. Ennek legaktívabb időszakában, 2016-ban  az alakulástól, a nagy tanártüntetések idején Miklósi László, a TTE elnöke volt a CKP egyik szóvivője.
A legújabb együttműködés: 2018 decemberében a TTE mozgalmat indított az ENSZ Emberi jogok nyilatkozata 70. évfordulóján annak érdekében, hogy fontosságának megfelelően foglalkozzunk az iskolában az emberi jogokkal. Ezt a kezdeményezést 22 civilszervezet írta alá.

2) Tankönyvelemzés
A TTE tankönyv- és térképelemzéseivel rávilágított arra, hogy a kísérleti tankönyvekben számtalan hiba van. Elemzéseinket mások is követték (pl. magyar-, etika-, földrajzkönyvek hibáinak feltárása stb.), a médiának is köszönhetően közüggyé tettük a tankönyvkérdést.

3) Szabad atlaszhasználatot az érettségi vizsgán!
Széles körű civil összefogással elértük, – a kormány szándékával ellentétben – nem csak az állami kiadású OFI-atlaszt, hanem más történelmi atlaszt is használni lehetett az érettségi vizsgán a 2016/17-es és a 2017/18-as érettségi vizsgán. Ezzel összesen kb. 150 ezer diák történelem érettségijét segítettük.

4) Civil díj
A fentiekért a TTE 2018-ban a Legsikeresebb érdekérvényesítési projekt kategóriájában a Civil díj döntőbe jutott, így Magyarország egyik legsikeresebb civilszervezetévé vált.

5) NAT-elemzés
A TTE rendszeresen állást foglal időszerű oktatáspolitikai kérdésekről. Természetesen a Nemzeti alaptantervről is közzétettük részletes szakmai véleményünket. A TTE 2018. évi országos konferenciáján NAT vitát tartottunk, amelyen részt vett a Történelem rész egyik készítője is. (A TTE elemzése és a vita is elérhető a TTE honlapján.)

6) Egyeztetés
A TTE mindig készen állt arra, hogy egyeztessen a Minisztériummal. 2010 óta erre alig van lehetőség. Ritka ellenpéldaként 2018 áprilisában egyeztetésre hívták a Történelemtanárok Egyletét az OFI-atlaszról a Minisztériumba. Nyomást próbáltak gyakorolni szervezetünkre, hogy immár fogadjuk el a szakmailag vitatható OFI-atlaszt.

7) Nyilvánosság
A TTE médiajelenléte igen jelentős: 2018-ban 115 első megjelenésünk volt 48 féle hazai és külföldi médiumban. Lásd: http://tte.hu/tte-a-mediaban

---

A cikk az Euroclio honlapján olvasható (angolul)