Minden történelemtanár szembesül azzal, hogy a tanulók elfelejtik a korábban tanultakat. Ez részben természetes, vannak azonban olyan dolgok, amelyeket mindig és mindenkinek tudnia kellene, hasonlóan ahhoz, ahogy matematikaórán a szorzótáblát. Szükségesek a továbbhaladáshoz, vagy egyszerűen illik emlékezni rájuk. A kerettanterv is föltételezi és felsorolja azokat az előzetes ismereteket, amelyekre az adott új téma épül.

Van, amihez mindenki ért. A foci, az iskola és a tankönyv is ide tartozik. Ebben a blogban a tankönyvekről beszélünk. Milyen a jó tankönyv? Egy másik miért rossz? Tanulod? Tanítod? Netán írod? A gyereked, unokád használja? Vagy a szomszéd? Szólj hozzá!

Miért írtuk ezt a tankönyvkritikát? Mondhatnánk, részben azért, mert a mi kislányunk már szeptemberben ötödikes lesz, s már előre borzongunk attól, milyen tankönyvből kell történelmet tanulnia. Részben pedig azért, hogy érdemben válaszoljunk Németh Györgynek, aki a Történelemtanárok Egylete által szervezett vitán  az ún. kísérleti tankönyvek létrehozóinak egyik szószólójaként, a Történelem 9. szerzőjeként, pardon, tananyagfejlesztőjeként ezzel […]

A köznevelési államtitkár egy sajtótájékoztatón bejelentette, a tavaly az 1-2., 5-6. és 9-10. osztályban bevezetett kísérleti tankönyvek hibáit nem javítják ki. Az OFI tankönyvbemutatóján megerősítették ezt a tényt. Mivel a hibás tankönyvek maradnak az iskolákban és a gyerekeknél, a magam módján szeretném megkönnyíteni a tanárkollégák dolgát, és felhívni a figyelmüket, hol találhatnak hibát a tankönyvekben.

Nem vagyok se nyelvész, se őstörténész, se módszertanos, se gyakorló tanár. Térképészként veszem a bátorságot, hogy a kísérleti tankönyvek körüli vita kapcsán megjegyezzem, úgy tűnik, hogy a sok bába között szép lassan szó szerint eltűnik a gyerek. Miközben az egyik oldal védi a mundér becsületét, a másik oldal pedig egymással is vitázva támadja mind tudományos, […]

A Történelemtanárok Egylete tankönyvismertetőt és –vitát tart az új 5. és 9. osztályos tankönyvről 2015. március 27-én 16 órai kezdettel az ELTE-n (Hahn István Szeminárium, Múzeum krt. 6-8. I. emelet 138.).

A kelet-európai rendszerváltás intellektuális feldolgozását és politikai értelmezését ma is, huszonöt évvel a szovjet rendszerek összeomlása után, a liberális-normatív megközelítés uralja. Ami kezdetben magától értetődő volt, negyedévszáddal később már nem az. A liberális-normatív megközelítés uralma azt jelenti, hogy magát a rendszerváltást és a politikatudományi értelmezéseket áthatja a liberális progresszivizmusra jellemző felfogás, miszerint a politika a […]

Az Eötvös Károly Intézet és a Történelemtanárok Egylete közös pályázatot nyújtott be a Norvég Civil Alaphoz „Politika az iskolában? A tanár segíthet.” címmel. A pályázat előkészítésébe szeretnénk Önt bevonni ennek a kérdőívnek a kitöltésével, azért, hogy a projekt programjai minél inkább megfeleljenek a pedagógusok igényeinek.  

Az előadás az Újlipótvárosi Klub-Galériában (Bp. Tátra utca 20/b) lesz 2015. január 15-én 17 órakor. Az előadó Frojimovics Kinga történész, levéltáros, az előadás címe: „Testvéredet ne hagyd el”.  

„Történelmi válságba kerültünk. Eltévedtünk. Ha társadalmunk nem tud gyökeresen megváltozni, akkor a jövőnk: a sötétség.” Eric Hobsbawm ezzel a mondattal fejezi be A szélsőségek kora (1995) című könyvét. Igaza van-e? S ha igaza van, mi lehet ezzel kapcsolatban a történelemtanárok feladata?    

A Közelmúltunk jelene. Magyarország története, 1989-2014. című, a Történelemtanárok (24.) Országos Konferenciáján elhangzott előadások közül most Z. Karvalics László előadását és tanulmányát adjuk közre.

Tavaly év végén odajött hozzám az irodalomtanárom. Talált egy pályázatot a neten, nevezzek be rá. Szimpatikus pályázat volt, a címe Radnóti nyomában. És aki ugyebár Radnótiról elnevezett suliba jár, annak akarva–akaratlanul is megakad a szeme a néven. A téma pedig maga a költő, illetve a holokauszt. Na, arról aztán könyvet lehetne írni, nem csak pályázatot.