Mostani, a nyári szünet előtti utolsó válogatásunkba olyan dokumentumok kerültek, amelyek az 1956-os forradalommal, Nagy Imre személyével, és június 16-i (újra)temetésével foglalkoznak.

Szőcs Tibor a Hadtörténelmi Közlemények 2009/1-es számában a Dugovics-legenda különböző rétegeit vizsgálta meg. (Forrás: Múlt-kor)

Nagy Imre unokája, Jánosi Ferenc bocsátotta szerkesztőségünk rendelkezésére a rendszerváltás folyamatában kiemelkedő jelentőségű újratemetésre vonatkozó, a 20. évforduló kapcsán megfogalmazott visszaemlékezéseit. A személyében is érintett szerző a szemtanú hitelességével, általános történeti eseményekbe ágyazva mondja el, hogyan tárták fel és temették újra 1989-ben Nagy Imre és mártírtársai földi maradványait.

… írta a BRFK III/III-as Osztályának vezetője 1989. június 16-án esti jelentésében. A szervek operatív tervüknek megfelelően hajtották végre Nagy Imre és társai újratemetési szertartásának a biztosítását. A tárgyilagos jelentés azonban nyomokban sem adja vissza azt a feszültséget, ami az esemény körül már jóval annak kitűzött időpontja előtt tapintható volt.

Ha nem is teljes, de mindenképpen az eddigi legrészletesebb névsort jelentette meg az 1956-os Intézet azokról, akiket az állambiztonsági szolgálat mozgósított kiterjedt titkos hálózatából, hogy kontroll alatt tartsák Nagy Imre és társainak újratemetését 1989. június 16-án. (Forrás: Index)

Milyen állásfoglalások születtek és milyenek nem a pekingi Tienanmen téri eseményekről; mi nehezítette a Kereszténydemokrata Párt felvételét az Ellenzéki Kerekasztalba; előítélet-e „cigánybűnözés”-ről beszélni.

Hiánypótló, egyben rendhagyó kötet az Iszlám kulturális lexikon, amelyet az idei Ünnepi könyvhétre jelentetett meg a Corvina Kiadó; a szerző Simon Róbert orientalista, egyetemi tanár. (Forrás: FN)

A trianoni békeszerződésben a korábban hangoztatott, igazságos elveket durván felrúgták. Ablonczy Balázs történészt, az ELTE Művelődéstörténeti Tanszékének adjunktusát az 1920-as trauma előzményeiről, következményeiről és szindrómáiról kérdezte a Múlt-kor.

Ha minden követelés teljesült volna, ma Magyarország területe körülbelül 60 ezer négyzetkilométer lenne – Trianon 89. évfordulóján a Figyelőnet Zeidler Miklós történészt kérdezte.

Hézagosak a tanulók 1956-tal kapcsolatos ismeretei, tudásuk elsősorban pedagógusfüggő – derül ki a Szocio-Gráf Piac- és Közvéleménykutató Intézet nemrégiben végzett kutatásából. A diákok ezen kívül nehezen tudják elkülöníteni a különböző nemzeti ünnepek eseményeit egymástól. (Forrás: Kultúra.hu)

Az MSZMP reformkörök szegedi tanácskozása; az Állami Egyházügyi Hivatal nem hivatalos nekrológja; becsmérlő röpcédulák Grósz Károly kocsibejárójánál; robbanószerkezet egy Thököly úti kuka alatt.

Gorbacsov sokszor értetlen és lassú, a világ pedig végleg megváltozott – tudhatjuk meg az amerikai Nemzetbiztonsági Archívum (NSA) legújabb forrásközléséből. (Forrás: Múlt-kor)