Németh professzor szerint csacsi ember, aki azt hiszi, hogy a politológiát valamikor a múlt században fedezték fel az angolszászok. (Forrás: Népszabadság)

A környezettörténelem új tudományágként eljutott abba a szakaszba, amikor művelői egyre több helyen intézményi keretek között folytathatják munkájukat. Az interdiszciplináris tudomány egyik hazai képviselőjét, Rácz Lajost arról kérdezte az mta.hu, hogy mi is pontosan a környezettörténelem és kik azok a környezettörténészek. (Forrás: MTA via Múlt-kor)

Az első világháborúban vesztes országok többsége ma már alig gyászolja az akkortájt elcsatolt területeket – leginkább azért, mert nincsenek a határaikon túl sok százezres vagy milliós nemzetrészek. (Forrás: HVG)

1857 elején izgalom söpört végig az országon: Itália után Magyarországra is ellátogat Ferenc József és Erzsébet. Február 3-án érkezett meg Budára az utazás terve, részletesen feltüntették benne, mely helyeket és mikor óhajtja a császári pár felkeresni. (Forrás: Magyar Országos Levéltár)

Mit tudnak nemzeti ünnepeinkről, a gyásznapokról és az emléknapokról a fiatalok? Ezt szerette volna körbejárni Tóth Istvánné, a Kaposvári Egyetem adjunktusa. A több mint ezer, 8-15 éves diáktól kapott válasz alapján az eredmény lesújtó. (Forrás: Múlt-kor)

A kalózkodás egyidős a tengeri kereskedelem megjelenésével: a Múlt-kor összeállítása az ókortól a 19. század második feléig mutatja be a leghíresebb vízi útonállókat, akik az egyéni érvényesülés vágya mellett sokszor használták ki a nagyhatalmak versengése által okozott hatalmi vákuumokat.

1763. május 20-án Bécsben kelt oklevelében Mária Terézia Hadik Andrásnak és általa gyermekeinek is magyar grófi címet adományozott. A grófi rang elnyerésével a család a főnemesek közé emelkedett. (Forrás: Magyar Országos Leváltár)

Az I. világháborúról és annak hatásáról rendezett műhelykonferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete. (Forrás: Múlt-kor)

A legújabb ásatásokkal egy ötven éve széles körben is elfogadott elméletet cáfoltak meg a régészek: Heyerdahl ötletének elvetése után azonban fogalmunk sincs, hogy miként állíthatták a hatalmas szobrokat. (Forrás: Múlt-kor)

Történelmi közhelyeink egyike az utolsó nemesi felkelés csúfos kudarcaként emlegetni az 1809-es győri csatát, amelyet Napóleon hadai ellen magyarok és osztrákok vívtak. A vereséget azonban nem a vitézség hiánya, hanem a francia túlerő és a hadvezetési hibái okozták. (Forrás: Múlt-kor)

A legendás székely ágyúöntő 1849 tavaszán Kolozsvárra utazott egy ottani műhely felállításának megszervezése végett, majd Nagyváradra látogatott, hogy tapasztalatokat szerezzen a röppenytyűk gyártásában. Rövid debreceni tartózkodása során Kossuth Lajos személyesen fogadta. Az utazás menetét fennmaradt útlevelei alapján tudjuk rekonstruálni. (Forrás: Magyar Országos Levéltár)

A második világháborús győzelem nem volt makulátlan diadalmenet: a D-nap a német borzalmak végének kezdete, és egyben a szövetséges atrocitások véres nyitánya volt – véli Antony Beevor angol történész. (Forrás: Múlt-kor)