Sztálinról – halála után csaknem hatvan esztendővel – még mindig vitatkoznak. Világszerte, ám főleg a volt szovjet területeken. Hívei a háborús diadalt emlegetik, ami pedig Putyint vagy Medvegyevet illeti, inkább szeretnének nem foglalkozni ezzel a problémával. A történészek azonban dolgoznak. Néha hihetetlen históriákra derül fény, amelyek – mint cseppben a tenger – a terror szörnyű […]

Pontosan 484 éve, 1526. augusztus 29-én fordulóponthoz érkezett Magyarország története: ezen a napon Mohácsnál megsemmisült a középkori magyar királyság. Úgy tudtuk, Szapolyai János erdélyi vajda a korona megszerzésének reményében szövögette terveit, húzta az időt, szántszándékkal cserbenhagyta a 20 esztendős II. Lajost és a 25 ezres magyar sereget a válságos órákban. Ha beavatkozik, elkerülhető lett volna […]

A megszűnt kormányszékek, köztük a Magyar Udvari Kancelláriai Levéltár iratanyagának Magyarországra szállítását 1867-től kezdve szorgalmazták. Mindeközben bécsi antikváriumokban és magángyűjteményekben egymás után tűntek fel a levéltárból származó, magyar vonatkozású hivatali iratok. (Forrás: Magyar Országos Levéltár)

Hatvan éve, 1950. június 25-én az észak-koreai csapatok támadásával megkezdődött a koreai háború, a hidegháború első fegyveres konfliktusa, amelyet sokan a III. világháború főpróbájának tartottak, és amelynek békeszerződései a mai napig nem születtek meg. (Forrás: Múlt-kor)

Helyén maradjon-e a Károlyi-szobor: erről szól az egyik aktuális politikai vita. Hazaáruló volt-e Károlyi Mihály? Meghallják-e a vitázók a jóval árnyaltabban fogalmazó történészek hangját.

Csak nem bizonyul igaznak az ötvenes-hatvanas évek egyik leglaposabb baloldali közhelye? Közgazdászok szerint adatokkal igazolható, hogy a hidegháború idején a CIA külföldi tevékenysége az amerikai gazdasági terjeszkedést szolgálta. (Forrás: Metazin)

A Csendes-óceán lehűlése, és az ezt követő környezeti változások okozhatták az anaszazik bukását és a nagy európai pestisjárvány előtt pusztító éhínséget is – vélik a klímakutatók. (Forrás: Múlt-kor)

Mária Teréziát 1741. június 25-én Pozsonyban koronázták Magyarország királyává. A koronázást megelőzően a későbbi királynő hitlevelet adott ki, amely a rendekkel való viszonyának legfontosabb kérdéseit rögzítette. (Forrás: Magyar Országos Levéltár)

A többség közönyösen viszonyul Nagy Imre személyiségéhez – jelentette ki Ungváry Krisztián történész, aki szerint Horthy és Kádár sajnos jóval több embert képes megmozgatni. (Forrás: Népszava)

Az „ellenforradalmi szervezkedés bűnöseinek felelősségre vonásánál a politikai jellegű bűncselekményeknél sok az enyhe ítélet és viszonylag kevés a fizikai megsemmisítések száma” – ezzel a Biszku-idézettel ér véget a Bűn és büntetlenség című film, amelyet Skrabski Fruzsina és Novák Tamás, a Mandiner.hu munkatársai készítettek. (Forrás: hvg.hu)

Vád alá helyezhetik a véres vasárnapban résztvevő katonákat, miután kiszivárgott az ügyben 10 éve nyomozó brit parlamenti vizsgálóbizottság jelentése: eszerint oktalanul és törvénytelenül követték el a gyilkosságokat. (Forrás: Múlt-kor)

Családja letiltotta az 1956 után belügyminiszterként dolgozó és a forradalom résztvevői elleni megtorlásokban fontos szerepet játszó Biszku Béláról szóló dokumentumfilmet – személyiségi jogaik megsértésére hivatkozva. (Forrás: [origo])