Állítás: Egy sikeres katonai ellenállás a béke újratárgyalásához vezetett volna, ahogyan ez a törököknek sikerült is. Cáfolat: Törökország teljesen más földrajzi, katonai és etnikai helyzetben volt, mint Magyarország, ezért a két ország között nem érdemes párhuzamot vonni, de még az ő ellenállásukra is csak a béke megkötése után került sor. Kifejtés

Állítás: A békekonferencián a győztesek ígéretet tettek arra, hogy a trianoni békeszerződés rendelkezéseit bizonyos idő múlva felülvizsgálják. Más verziók szerint a békének 100 év múlva le kellett volna járnia. Cáfolat: A békeszerződésben ilyesmiről szó sincsen, a félreértést minden bizonnyal a Millerand-kísérőlevél szülte. Trianon különben már előbb érvényét vesztette, ma az 1947-es békében meghúzott határok érvényesek.

A nácizmus, hitlerizmus iránti érdeklődés nem lankad. Az első fontos felvetés rendszerint az: miként juthatott hatalomra ez a párt Németországban, a „költők, filozófusok és zeneköltők” hazájában.

Állítás: A trianoni békét valójában a háttérben meghúzódó erők (főként olyan titkos társaságok, mint a szabadkőművesek) kényszerítették Magyarországra. Ezek célja az ezeréves magyar állam szétverése, valamint erőforrásainak megszerzése volt. Cáfolat: A béke az első világháború alatt kötött államközi megállapodások, valamint az Osztrák-Magyar Monarchia kisebbségeivel kötött egyezségek eredményeként jött létre. A döntésben titkos társaságoknak szerepe nem volt. Kifejtés

Állítás: A trianoni béke következtében a magyar gazdaság életképtelenné vált. Cáfolat: A magyar gazdaság a húszas években meglepően gyorsan talpra állt, ami önmagában cáfolja azt, hogy a béke életképtelenné tette. Kifejtés

Bárány Balázs hat cikkből álló sorozatának első kérdése: A történelem legigazságtalanabb békéje?

Orbán Viktor október 23-i zalaegerszegi beszédében számos történelmi tévedés, valótlanság és torzítás olvasható. „Az egerszegiek az elsők között voltak, akik 1956 októberében egy percet sem késlekedtek utcára vonulni…” – állította a szónok. Paksy Zoltán zalaegerszegi történész szerint (Facebook-poszt, október 25., 9:19) valójában csak október 26-án vonultak utcára. „… és az utolsók között tették le a […]

Habsburg–spanyol világbirodalom A spanyol Nagy Armada 1588 nyarán ugyan vereséget szenvedett az angol hajók ellen a La Manche csatornában, de a váratlan angol győzelem nem jelentette Spanyolország hanyatlásának kezdetét, arra néhány évtizeddel később került sor. Fordítva több igazság lenne a felvetésben: az Armada veresége Anglia felemelkedésének, külpolitikai sikereinek első látványos jele volt. Abban az értelemben […]

A címben feltett kérdésre a legrövidebb válasz az, hogy igen, beszélhetünk abszolutizmusról és az abszolutizmus koráról – nagyjából 1650 és 1789 között. Azt azonban fontos rögtön hozzáfűzni, hogy a „korlátlan királyi hatalom” nem jelentett zsarnokságot, önkényuralmat, diktatúrát – bárhogy nevezzük –, sem annak ókori, sem modern, 19–20. századi értelmében. Konkrétabban: az újkori abszolutizmusban az uralkodó […]

Kanyó Ferenc ez alkalommal arról az elméletről ír, hogy négyszáz éves folyamatos összeesküvés a magyar királyok élete ellen. Tényleg?!

Rákay Philip mintha tudatosan az 1956-ot gyalázó kádári Fehér könyv tükörképét akarta volna megalkotni: az ő kiadványának fekete a borítója, tartalma pedig a fehérével ellentétes előjelű propaganda. A szerző történészkedése különben nem új: 2016 nyarán minden iskola és könyvtár megkapta a 14 ezer forintos, rendszerváltásról szóló magánkiadású kötetét – erre akkor egy kormányhatározat 71,3 millió forintot különített […]

A Tényleg!? oldal Mások háza tája című rovatának írása Az angolok nehezen feldolgozható történelmi témája a gyarmati múlt. David Cameron brit miniszterelnök csak 2013 februárjában kért bocsánatot  az angolok nevében az 1919-es amritsari vérengzés miatt, melynek során több mint 400 (újabb történészi becslések szerint kb. 1500) embert gyilkoltak le a brit katonák. (Lásd a nyitóképet.) Ennél is brutálisabb volt […]