A Nagy Könyv végeredménye bebizonyította, hogy Gárdonyi Géza híres regénye nem elavult történet. Mi is áll a regény hátterében, léteznek azok a források, amelyeket állítólag Gárdonyi is látott? (H. Németh István, Magyar Országos Levéltár)

Az 1944-es nyilas hatalomátvétel a Hangya Szövetkezet életében is jelentős változásokat hozott. A vezetőség egyest tagjait, köztük Wünscher Frigyes vezérigazgatót leváltották, a szövetkezet irányítását újonnan kinevezett kormánybiztosra bízták. A lezajlott eseményeket a vezérigazgatónak az igazgatósághoz írt leveléből ismerhetjük meg. (Paládi Zsolt, Magyar Országos Levéltár)

Az újraegyesítés 20. évfordulóján fizeti vissza Németország az első világháború miatt 1919-ben kirótt jóvátétel utolsó részletét. Az óriási összeg törlesztése az elmúlt 90 évben többször is szünetelt, az utolsó 125 millió eurót az 1990 után kellett elkezdeni törleszteni. (Forrás: [origo])

Bagdad Bab al-Sardzsi körzete a város középkori erődítményéről kapta nevét, s habár a falak ma már nem láthatók, az elnevezés megőrizte a 762-ben alapított településnek az Abbászidák uralma alatti szellemi expanziója emlékét, amikor Bagdad – s azon belül különösen a Csodák Háza – még a tudományos világ központjának számított. (Forrás: Múlt-kor)

A 19. században a magyarországi vasútvonalak jelentős részét még magántársaságok birtokolták. Ezek egyike, melyben a korábbi honvédtábornok, Klapka György is tulajdonnal rendelkezett 1871-ben kapott engedélyt az Aradot Temesvárral összekötő vaspálya megépítésére. (Oross András, Magyar Országos Levéltár)

Ahogy a diákok világszerte visszaülnek az iskolapadokba, a különböző nagyhatalmak vezetői is csavarnak egyet a propagandagépezeteken, s újabban egyre több, kirekesztő és veszélyes tartalommal töltik meg a tankönyveket. (Forrás: Múlt-kor)

A legutóbb Gömbös Gyula orosházi díszpolgársága miatt kapott össze az MSZP és a Fidesz. Vitájuknál sokkal érdekesebb viszont maga az egykori miniszterelnök, aki gyakorló antiszemita volt, emellett Hitler és Mussolini nyomdokain haladva egy totális diktatúra kiépítésén munkálkodott. Életútjának pozitívumai mellett ezek legalábbis megkérdőjelezik példaképpé emelésének jogosságát. (Bihari Dániel, Figyelőnet)

Sztálinról – halála után csaknem hatvan esztendővel – még mindig vitatkoznak. Világszerte, ám főleg a volt szovjet területeken. Hívei a háborús diadalt emlegetik, ami pedig Putyint vagy Medvegyevet illeti, inkább szeretnének nem foglalkozni ezzel a problémával. A történészek azonban dolgoznak. Néha hihetetlen históriákra derül fény, amelyek – mint cseppben a tenger – a terror szörnyű […]

Pontosan 484 éve, 1526. augusztus 29-én fordulóponthoz érkezett Magyarország története: ezen a napon Mohácsnál megsemmisült a középkori magyar királyság. Úgy tudtuk, Szapolyai János erdélyi vajda a korona megszerzésének reményében szövögette terveit, húzta az időt, szántszándékkal cserbenhagyta a 20 esztendős II. Lajost és a 25 ezres magyar sereget a válságos órákban. Ha beavatkozik, elkerülhető lett volna […]

A megszűnt kormányszékek, köztük a Magyar Udvari Kancelláriai Levéltár iratanyagának Magyarországra szállítását 1867-től kezdve szorgalmazták. Mindeközben bécsi antikváriumokban és magángyűjteményekben egymás után tűntek fel a levéltárból származó, magyar vonatkozású hivatali iratok. (Forrás: Magyar Országos Levéltár)

Hatvan éve, 1950. június 25-én az észak-koreai csapatok támadásával megkezdődött a koreai háború, a hidegháború első fegyveres konfliktusa, amelyet sokan a III. világháború főpróbájának tartottak, és amelynek békeszerződései a mai napig nem születtek meg. (Forrás: Múlt-kor)

Helyén maradjon-e a Károlyi-szobor: erről szól az egyik aktuális politikai vita. Hazaáruló volt-e Károlyi Mihály? Meghallják-e a vitázók a jóval árnyaltabban fogalmazó történészek hangját.