Az 1755-ben, Arad vármegyében boszorkánysággal megvádolt Pásztor Kata  – feltehetően kínvallatás eredményeként megszületett  –  vallomása. (Zsupos Zoltán, Magyar Országos Levéltár)

„Szentendrén jártam az elemit. Akkor még hat osztály volt, hat elemi és négy polgári vagy négy gimnázium. De mi már nyolcat jártunk volna, hogyha mentem volna, a többiek mind 8-at jártak. Mindig reggel nyolctól mentünk délig, iskola után pedig kellett dolgozni. Mikor kicsik voltunk, akkor még jól is esett, hogy hordtam nekik a vizet, vagy […]

„Akkor voltak a bálok. Azok is jó éjfélig tartottak, hogyha szüreti bál vagy egy aratóbál volt. Akkor nem volt, hogy tavaszi bál meg fesztivál minden héten. Nyáron nem sok volt, mert nyáron a munkásembernek nem volt kedve táncolni, mert az egész hetet a földön töltötte a kapanyél meg a villa meg a kaszanyél mellett.” (Az […]

„Édesapám volt orosz hadifogságban az első világháború alatt, tudott is oroszul. De nem sokáig volt fogságban, nem is tudom, hogy hol volt. Nagyon érdekes, de a szüleim sok olyan dologról, ami emberi tragédia vagy rossz dolog, arról nem beszéltek, abba minket nem avattak be. Azt elintézték az öregek egymás között, de minket attól megkíméltek.” (Az […]

2010-ben közel egyéves munka során huszonnégy életút interjú és négy kisfilm készült el a Centropa Alapítvány módszerével. Az életútinterjúk 1910–1935 között születettekkel készültek:  az interjúalannyal és családjával kapcsolatos fényképeket és dokumentumokat is gyűjtöttünk, ezeket részletes családfával, valamint az élettörténetek megszerkesztett változatával együtt vettük föl a program adatbázisába. Ezen alapul a TTE-honlap most induló sorozata. (Frissítve: […]

Már a XX. század első felében is igény mutatkozott a különböző sportfelszerelések beszerzésére. Ezen igények kielégítését szolgálta a most bemutatandó „Fodor és Balogh Sportháza” katalógusa. (Kántor Balázs, Magyar Országos Levéltár)

Ha feltámasztására nem is, de a Ronald Reagan által megtestesített pragmatizmusra és idealizmusra mindenképpen szükség van – értettek egyet a republikánus elnök századik születésnapjának alkalmából a Terror Házában megrendezésre került nemzetközi konferencia résztvevői. (Forrás: Múlt-kor)

300 évvel ezelőtt, 1711. április 29-én Nagykárolyban írta alá Károlyi Sándor és Pállfy János a Rákóczi-szabadságharcot lezáró békét, mely a történeti köztudatban szatmári békeként szerepel. (Oross András, Magyar Országos Levéltár)

A Péter cárral tárgyaló II. Rákóczi Ferenc távollétében, 300 esztendeje, 1711. április végén kötötték meg a majd egy évtizedig elhúzódó szabadságharcot lezáró szatmári békeszerződést. A majtényi síkon szúrta földbe zászlait a kurucok 12 ezres serege, a katonák – császári kegyelemben részesülve – fegyvereikkel együtt térhettek haza. A békepaktumot kézjegyével ellátó Károlyi Sándor báró nem volt […]

A magyar történelmi közgondolkodás földcsuszamlásszerű átalakulásának küszöbén állunk. Ezzel a mondattal kezdődik a Történelemtanárok Egylete gondozásában megjelent, Egyezzünk ki a múlttal! című kötet. A változás részben a diákok, a mai tizenéves fiatalok körében zajlik. A szülők pedig, hasonlóan a negyvenes évek végén élő polgárokhoz, akiket annak idején azzal lepett meg a csemetéjük, hogy az iskolában […]

1330. április 17-én Záh nemzetségbeli Felicián sikertelen merényletet követett el a király és családja ellen Visegrádon, valószínűleg a váraljai, Duna-parti királyi palotában. A merénylő kardjával a királyt csak megsebesíteni tudta, ám Erzsébet királynénak négy ujját levágta, míg Lajos és András hercegeket nem érte komolyabb sérülés. A király kíséretének tagjai a helyszínen végeztek a merénylővel, akinek […]

Eleinte vonakodtak, később már élvezetüket lelték a civilek meggyilkolásában egyes német katonák, akik egymás között jóval többet diskuráltak szexuális élményeikről, mint saját félelmeikről, s az is feltűnő, hogy a holokauszt mennyire ritkán köszön vissza a lehallgatott párbeszédek legépelt változataiban – derül ki egy új, a katonák személyes érzelmeit tárgyaló könyvből. (Forrás: Múlt-kor)