Az 1881-ben megalapított Magyar Vöröskereszt idén ünnepelte fennállásának 130. évfordulóját. A szervezet történetének kiemelkedő fejezete volt az 1956-os forradalmi időszak. (Szlovikné Berényi Márta, Magyar Országos Levéltár)

Elvhű liberális és kőkemény ember volt Tisza István, aki az általa nemzeti ügynek tartott kérdésekben hajlandó volt nyíltan áthágni a szabályokat, de nem az ő „bűne” az I. világháborús magyar részvétel. Óvta az ország területi épségét, szembeszállt mindenkivel, aki le akart térni a „67-es útról” és nem az állam feladatának tekintette a szociális gondoskodást – […]

Ötvenöt évvel ezelőtt, 1956 tavaszán, kora nyarán, majd ősszel tartotta vitáit a Petőfi Kör. Az 1956-os Intézet húsz évvel ezelőtt nyomtatásban már megjelentette a viták jegyzőkönyveit. Most elkészült a bővített digitális kiadás is.

„Sajnos a volt házunk képe a Szoboszlói úton teljesen megváltozott, bár annak a kis vasöntödének az épületét megtaláltam, ami olyan nagyon izgalmas volt számunkra gyerekkorunkban. Hasonlóképpen a középiskolám, a Svetits Katolikus Leánynevelő Intézet is teljesen másképp néz ki, mint amikor még odajártam – talán a kiskápolnánk még megvan –, de ez azért változott meg, mert […]

„Persze, akkor már nagylegény voltam, akkor már elkezdődött a tánciskolázás, az udvarlás. Annak idején tényleg olyan összetartó volt ez a cégnél dolgozó fiatalság, hogy együvé ment szórakozni. Néha-néha elmentünk egy kicsit poharazni is, följártunk az Iparos Körbe, az a Simonffy utcában volt. Ott biliárdoztunk, persze úgy a magunk módján, mert csak biliárdozni akartunk, de nem […]

„Hát akkor voltak a millpengők, meg az ilyen pénzek. Az én mesterem ezért dollárral fizetett általában, és a kereskedők is jobban szerették a dollárt, mert az mégiscsak stabilabb volt. Az olyan félfekete fizetési eszköz volt akkoriban.” (Az interjút készítette: Bábel Balázs; Szentendre, 2010. június–október) Utolsó frissítés: 2021.01.20.

„Az első hely Sárfalva volt, oda helyeztek ideiglenes tanítóként. De amíg nem volt meg a képesítő vizsga, addig minden évben máshova helyezték az embert: Kézdialmásra kerültem. Azért helyeztek oda, mert létrehozták a román állami iskolát, kineveztek egy igazgatót, biztosítottak egy épületet, és senki nem vitte oda a gyerekét, mindenki a katolikus iskolába járatta, ahol apám, […]

„Úgy kerültünk a Csapókertbe, hogy Ilonka meg Málika néni vett nekünk egy lakást ott. Azért vett nagy kertest – 600 tőke szőlő volt benne meg rengeteg sok gyümölcsfa –, mert nagy volt a család. Sokat is ért, nem mondom: lehetett jószágokat tartani, csirkét, ezt, azt. Énszerintem ez külterület volt, nem az a kimondott cívis lakosság […]

„Vártuk, hogy minél korábban vége legyen az iskolának és mehessünk ki az alakulatainkhoz. Közben tört ki a háború. Az alakulatot kivezényelték a frontra, ki kellett velük együtt mennünk. A fronttól én igazság szerint nem voltam megijedve, és különösebb terveim se voltak még ezzel kapcsolatban, mert éppen hogy csak kikerültem az Akadémiáról, amikor odakerültem.” (Az interjút […]

„Itt aztán a polgáriban feltűnő volt, hogy a szegényebb gyerek nem úgy öltözködött, és a tanároknak nem úgy imponált, mert mentek a tanároknak a csomagok, ment az ajándék, éppúgy, mint most. Ezáltal kedvenc volt a gyerek. Mi szegények voltunk. Az egyik gyerek szépen járt, a másik kevésbé. Jó, hogy még talán jobban is tanult a […]

A fenti címmel és „A történelemoktatás és a történetírás néhány kérdése a személyes emlékezet tükrében” alcímmel jelent meg Bartha Ákos és Szilágyi Zsolt tanulmánya a kecskeméti Forrás folyóirat július-augusztusi számában. A cikk felvillant abból valamit, hogy milyen lehetőségei vannak a TTE honlapján közzétett Családtörténeti és életútinterjúk sorozat felhasználásának, továbbgondolásának.

Ugyan a legtöbben az orgyilkosságairól elhíresült asszaszinokhoz kötik a terrorizmus elterjedését, egyes elméletek szerint az már négyszáz évvel korábban is jelen volt a térségben. A háridzsiták a Közel-Keleten egyedülálló módon a demokratikus berendezkedést tűzték zászlajukra, de erős vezető híján végül ez okozta a vesztüket – no meg az, hogy a „civilek” lemészárlásával, a gerillaharcmodor tökélyre […]