Észak-Görögországban, Amfipolisz városához közel, Serres mellett tárták fel azt a sírt, amely a feltételezések szerint Nagy Sándor felesége, Rhóxané és fia, IV. Alexandrosz földi maradványait rejti – olvasható a Greek Reporter angol nyelvű görög hírportál cikkei között.

Zrínyi 1566. szeptember 8-i kirohanása a magyar és a horvát nép számára a hősies önfeláldozás örök példája. (H. Németh István, MOL)

Rózsa Sándor nevét Magyarországon mindenki ismeri, a népdalok és mondák mellett versek, regények, filmek dolgozták fel életének különböző epizódjait, nevezetesebb tetteit. A népi emlékezet és a művészi feldolgozás azonban gyakran távol áll a valóságtól, a romantikus kép mögött ridegebb tények húzódnak meg. (Zsupos Zoltán, Magyar Országos Levéltár)

Az egyetlen magyarországi Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert utolsó itthoni éveiből származó levelek talán segítenek abban, hogy megértsük, miért döntött úgy, más országban folytatja tudományos munkásságát. (MOL, Nagylaki Endre)

2010-ben a Konrad Adenauer Alapítvány, a Friedrich Ebert Alapítvány, a Polgári Magyarországért Alapítvány, a Hanns Seidel Alapítvány és a Táncsics Alapítvány támogatásával 24 családtörténeti és életút interjú, valamint 4 kisfilm elkészítésére vállalkoztunk. Az interjúk a Családtörténeti és életútinterjúk című gyűjteményben találhatók, a rövidfilmeket a bővebben gombra kattintva tekinthetik meg.

Törökországban máig rendkívül érzékeny téma az örmény népirtás, amelynek borzalmait csak az európai zsidók több mint két évtizeddel későbbi holokausztja múlta felül. Az örmény genocídium sokáig titkolt következményeiről, a Törökországban iszlamizált örményekről tartott előadást egy török kutatónő Budapesten. (Szegő Iván Miklós – Origó)

Miután a képviselőház a megingott bizalom jeleként 1849. április 24-i ülésén nem támogatta a hűtlen kezeléssel gyanúsított Madarász László hat heti eltávozását Debrecenből, a rendőrminiszter lemondott mandátumáról. (Németh György – MOL)

Negyedik rövidfilmünk Néray Vilmos életét kíséri végig. Szó esik,  Bonyhádról, iskoláról, katonaságról, háborúról és persze a családról is. Az oldalon megtalálható egy szöveges részlet az interjúból, A teljes interjút itt töltheti le (pdf, 74 oldal, 4,28 MB)

Animációs rövidfilmünkben Szász Ilona életét ismerhetjük meg. Tősgyökeres Debreceni család révén sajátos szemszögből kísérhetjük végig a város átalakulását. Már korábban megjelentettünk egy részletet az interjúból, a teljes cikk itt tekinthető meg (51 oldal, 2.6 MB pdf).

Következő rövidfilmünkben Mervó Sándor beszél gyerekkoráról, fiatalságról, szikvízüzemről és a családjáról. 1923-ban született Szentendrén, műszerész lett és 49 évig élt házasságban. Honlapunkon korábban megjelent egy részlet az interjú szöveges változatából. A teljes interjút itt töltheti le: mervo_sandor.pdf (86 oldal, 3,3 MB).

Rövidfilm az 1919-ben született Horváth Emma gyerekkoráról. Emma néni gyermekkorát uradalmi pusztában töltötte Somogy megyében, és csak 18 évesen került Pécsre. Itt él máig, a film készítésekor 91 évesen, idősek otthonában. Az Emmi nénivel (Tooth Vilmosné sz. Horváth Emma) készített interjú teljes írásos változatát már korábban megjelentettük.

IV. Károlyt, az utolsó magyar királyt 1916. december 30-án koronázták meg Budapesten, a Mátyás-templomban. Még a koronázási szertartás előtt hitlevélben biztosította a nemzetet az alkotmányos jogok és a törvényes rend megtartásáról. Halálának 90. évfordulójára emlékezve mutatjuk be a királyi hitlevelet. (Dékány Szilveszter, Magyar Országos Levéltár)