A utóbbi időben, Janics Kálmán halálának évfordulója kapcsán sokfelé lehetett olvasni egy 1945-ös szlovákiai magyarellenes tömeggyilkosságról, melyről egykor ő írt először. Valóban előfordulhatott ilyesmi? Ha igen, kik követhették el a gaztettet? Valóban magyarok voltak az áldozatok? Szabó József egy folyamatban lévő, kiterjedt alapkutatás részeredményeiről számol be a Tényleg!/? számára készült, a kérdést teljesen új megvilágításba […]

Az augsburgi csata tárgyi emléke lehet a ritka lelet. Szenzációként közli a német sajtó az ezüst lószerszámok felfedezését, hiszen most először kerültek elő tárgyi bizonyítékok a Lech-mezei vagy más néven augsburgi ütközetre.

Itt meghallgathatja Szabó András, a Civil Rádió 117 perc című műsorában Lőrinc Lászlóval készített interjúját (.mp3 / 8,1 Mb).

Ötvenhét évvel előtt, 1956. november 12-én tűzte a napirendjére a magyar kérdést az ENSZ Közgyűlése. Valóban ez volt minden, amit a Nyugat a magyarokért akkor tehetett? Harold E. Stassennek volt jobb ötlete, de nem biztos, hogy sikerrel járt volna, ha mellé állnak a döntéshozók.

A tegnapi naptól kezdve olvasható Lőrinc László cikke a Tényleg! oldalán. Az írása a Szabadság téri Horthy-szobor (újra)avatása kapcsán íródott. Az ezzel kapcsolatban megszületett írások többségével ellentétben mindenképpen tárgyilagos, a múlt megértésére törekvő cikknek tekintem Lőrinc írását. Két okból azonban úgy éreztem, hogy klaviatúrát kell ragadnom a felmerült gondolataim leírása érdekében. Az egyik a táblázattal […]

Nem vitatva Horthy erényeit és Károlyi hibáit sem: miért jár szobordöntés a vesztes háborúért nem felelős háborúvégi botladozónak, és miért érdemel szobrot a vesztes háborúért felelős háborúvégi botladozó? Mikor ráadásul utóbbi hatása a mai határokra inkább mutatható ki, mint előbbié?

Harminc évvel ezelőtt a hallgatók egy irodalmi-közéleti folyóirat fennmaradásáért mozdultak meg – hogyan lett ebből rendőrségi egyetemfoglalás, az illetékes elvtárs botrányos kifütyülése és 1956 megtapsolása?

Hangszalag beszámoló Budapestről. A Mozgó Világ elleni intézkedések vitája az ELTE Jogi Karán 1983. október 28-án 18 óra és 21 óra 30 között. Irodalmi Ujság, 1984. 1. Párizs (Az esemény hátteréről)

Más hasonlóságok is vannak, melyek a minapi kaposvári esettel rokonítják a régit: például a dresszkód kiváltotta felháborodás, egy ott oktató művész nyilvános apellálása, illetve a csoportos (majdnem) meztelen tiltakozás.

Hat éven át tanultál történelmet a gimnáziumban – végig tőlem.[*] Számomra érthetetlen volt, kicsit fájdalmas, de persze érdekes is, hogy valaki, aki a tanítványom, ebben a diákkörnyezetben, mitől kezd nagy-magyarországos pólókat viselni, trianonos matricákat kitenni, az ehhez tartozó eszméket fennen hirdetni folyosón és tanteremben? Először is, mi volt a családi értékrend nálatok, beszéltetek otthon Trianonról, […]

A legendacáfolás ragadós. Ezt az írást a Miskolci Egyetem történelem-régészet szakos hallgatójától kaptuk.

Folytatjuk Láng Bendek Történetírás – a jó, a rossz és a relatív című írásából vett részletek közlését. A teljes szöveg (a Kutrovátz Gábor – Láng Benedek – Zemplén Gábor: A tudomány határai című könyv egyik fejezete) a Cikkek, tanulmányok rovatban olvasható. Köszönjük a szerzőnek és a kiadónak, hogy hozzájárultak a közléshez.