Tóth Ilona medika perének két, egymástól eltérő interpretációját közli a tenyleg.com: míg az ügyben megszólaló történész a gyilkosság vádját hitelesnek tartja, a levéltáros koholmánynak tekinti.

Ez volt a legnagyobb népi megmozdulás 1956 óta, egyszersmind a rendszerváltás egyik legtöbb embert megmozgató tüntetése. Mi történt? Ismerje meg korabeli fotók, a TV Híradó felvétele és belügyi iratok segítségével – a TTE, az ÁBTL és a NAVA közös projektjének révén!  

A Történelmi Levéltár és a Történelemtanárok Egyelete felhívása az 1988-as tömegtüntetések dokumentumainak összegyűjtésére és bemutatására  

Netán valaki másnak? Bővebben a Tényleg! oldalán…

Ezt is rosszul tudtuk? Cikk a Tényleg oldalán…

Mit köszönhetünk Puskás Tivadarnak? Bővebben a Tényleg! oldalán…

Vagy a szódavíz már korábban is létezett? Részletek

Cikk a Ténylegen Bővebben a Tényleg! oldalán…  

Új cikkek a Cáfolós rovatban! Gyakran lehet olvasni kézikönyvekben és cikkekben, hogy magyar ember adta a világnak a telefonközpontot, a gyufát, a dinamót, a szódavizet, a helikoptert, a porlasztót és a számítógépet, de a világ ezt sajnos nem tudja. Kimondva-kimondatlanul ott lappang ebben egy kis sértődöttség: átnéznek rajtunk, nem vesznek rólunk tudomást.   Pedig a […]

Linder Bélát, aki 1918 novemberében mintegy kilenc napig volt a Károlyi-kormány hadügyminisztere, szokás azzal vádolni, hogy pacifista beszéde – melyben azt mondta, „nem akarok többé katonát látni!” – és magatartása hozzájárult a trianoni katasztrófához. Paksa Rudolf írása, mely „A tankönyvön túl” című blogján olvasható, a történész elemző kérdéseit teszi fel a Linder-üggyel kapcsolatban. Ennek részleteit […]

Szellemes és találó a Kérdések és válaszok a Horthy-korról című kis könyvecske borítója. Csupa kitűző, Trianon-jelvénytől a légó-emblémáig, sportjelvénytől iskolacímerig, továbbá szervezetek – szociáldemokrata, cserkész, széljobbos – emblémái, végül, a sor végén egy hatágú sárga csillag…

„Az agyak elrablása.” Ez a címe a Pannon enciklopédia, a magyarság kézikönyve című album (főszerk. Halmos Ferenc, szerk. Kuszák Ágnes, Mézes Márta, Bp. Urbis, 2005) 260-261. oldalán olvasható fejezetnek. Mielőtt azt hinnénk, hogy a sci-fi-be oltott horrorfilmekről van itt szó, le kell hűteni a várakozásokat: a téma az Amerikában dolgozó magyar tudós.