Az
Újszövetség szerint Jézus vízen járt, ám egy amerikai professzor szerint
van egy sokkal hétköznapibb magyarázat, mégpedig az, hogy Jézus vízen
lebegő jégdarabokon ment.
(Forrás: Híradó)

Doron Nof oceanográfus professzor szerint kutatása
során kiderült, hogy az atmoszferikus feltételek és a víz kombinációja
jegesedést idézhetett elő a Genezáreti-tavon. A kutató és csapata
tavaszi jégnek nevezik a helyi fagyási jelenséget. A Mediterrán-tenger
felszíni hőmérsékletének adatai és a statisztikai modellek segítették a
kutatót abban, hogy megvizsgálja a Kinneret néven is ismert tó
dinamikáját – írja a híradó.hu.

A
kutatás feltárta, hogy 1500-2600 évvel ezelőtti periódusban hidegebb
időszak köszöntött be a régióban. Ez a tartomány felölelheti azon
évtizedeket is, amikor Jézus élt. A hőmérséklet egészen a fagypont alá
süllyedt, mely miatt elég vastag jégréteg alakult ki ahhoz, hogy
megtartson egy embert az édesvizű tó nyugati szegélye mentén.

Ez egy olyan terület, ahol a
kutatók eddig is számtalan régészeti leletet találtak, melyeket Jézushoz
kötöttek. A távoli szemlélő számára majdhogynem lehetetlen kiszúrni a
vízzel körülvett lebegő jégdarabot. Nof szerint tanulmánya csak egy
lehetséges magyarázat Jézus vízen járására.

A professzor szerint az elmúlt 120 évszázadban az ilyen
ritka feltételek kialakulásának esélye az alacsony földrajzi
szélességen elhelyezkedő Kinneret-tavon 1 az 1000-hez. Ám azon időszak
alatt, míg Jézus élt, az ilyen tavaszi jegesedés minden 30-60. évben
előfordulhatott.

Az ilyen úszó
jégtáblák a tó vízén nehezen észrevehetőek, főleg, ha még az eső is
esik. Napjaink klímájában az ilyen jegesedés esélye Észak-Izraelben
gyakorlatilag nulla.

A professzor
már jó néhány évvel ezelőtt ismertté vált, amikor bejelentette, hogy a
szél és a tenger bizonyos körülmények között olyan feltételeket
teremthet, melyek elősegíthették a Vörös-tenger szétválását. Nof már
akkor is számos gyalázkodó emailt kapott, most is ilyen reakcióra
számít.