Jó magyar szokás szerint évekig senki nem mozdította a füle botját se, most viszont botfülek társasága viszi hadba a nem éppen botfülűeket – írta a mai Népszabadság.

Dobszay László a reformok kapcsán a HVG-ben megjelent cikkében emeli ki, hogy azt nem előzte meg részletes, az egyes szakok sajátságait figyelembe vevő hatástanulmány.

Nemrég indították útjára azt a honlapot, mely bemutatja, hogy a hétköznapi emberek miként ismerték meg a nagyvilág eseményeit – az 1910 előtti Skócia utcáin.

Peragovics Ferenc írása a Törökország EU-csatlakozása kapcsán az ország modernizációjának tanításbeli alkalmazhatóságát mutatja be.

Lipovecz Iván a kisiskolák fenntartásának kérdéseiről írt a HVG-ben.

Magyar Bálint túl sokat akar egyszerre. Nem elégedett meg azzal, hogy neve fémjelezze a bolognai folyamat elindulását, át akarta alakítani az egész magyar felsőoktatást – írta Varga Dóra a Népszabadságban.

Az 1956-os forradalom eseményeivel először a nyolcadik osztályban találkoznak a diákok. Hogy mi marad meg belőle a fejükben, az nagyban függ attól is, milyen tankönyvből tanulnak – írta Varga Dóra a Népszabadságban.

Hála az égnek, hogy vége. Ha még néhány hétig tart a huzavona és a találgatás az Európa kulturális fővárosa cím odaítélése körül, végleg megkeseredett volna a szánk íze – írja N. Kósa Judit a Népszabadságban.

Varró Szilvia írása a Hírszerzőn az Összetartó Társadalom megteremtését célul kitűző tankönyv előítéletes mondatait mutatja be.

Gyárfás Dóra cikke a Hírszerzőn jelent meg a magyarországi holokausztoktatásról.

Érdekes bemutatóra került sor szeptember 22-én a Művészetek Palotájában. A Műtárgykereső Adattár és Információs Iroda szervezésében a Swift Find cég ismertette meg Search It nevű számítógépes programjával az érdeklődöket.

A dolgok úgy állnak, hogy még egy hisztériában eltöltött szemeszter garantáltan megássa a mostani oktatási kormányzat sírját – írta N. Kósa Judit a Népszabadságban.