„Jó tanárnak valószínűleg születni kell, ez olyan bonyolult tevékenység, hogy biztosan nem lehet megtanulni. És mégis tanítják, illetve meglehetősen sokan tanulják is. Akad olyan, aki önszántából, mert szeretne jó tanár lenni, és persze olyan is, aki egész egyszerűen szeretne egyetemi hallgató lenni.” – írja Ollé János az Osztályfőnök.hu virtulás kongresszusán.

„Az mindenesetre valószínűsíthető, hogy a tizenévesek pályaválasztása sokkal inkább emocionális, mint racionális alapokon történik.” – írta Bonifert Mária az ÉS-ben.

A Magyar Nemzeti Galéria és a szentpétervári Ermitázs közös kiállításának webhelye olyan, mint az okos lány a mesében: ad is, meg nem is.

„Az vesse az első követ azokra, akik szótlanul kihasználják ezt a rendet, aki maga nem így cselekedne. Ha a saját gyerek sorsa a tét, nincs az a hülye, aki önként hozna áldozatot az esélyegyenlőség oltárán.” – írja N. Kósa Judit a Népszabadságban.

Tarthatjuk-e optimálisnak a most megvalósult koszovói rendezést. Mennyire aktuálisak Bibó gondolatai. Peragovics Ferenc szerint: nagyon is.

„Még akkor is nehéz hinni ebben a szebb jövőben, ha el tudjuk felejteni a korábbi rossz emlékű ígérgetéseket, illetve ha tudjuk, hogy az ún. „felzárkózás”, a modernizáció szükségképpen áldozatokkal, veszteségekkel jár. Pedig szeretnénk hinni!” – írja Jakab György az OFOE virtuális kongresszusán.

Jean-Pierre Frommerrel, a Les Mardis hongrois de Paris (Párizsi magyar keddek) elnökével, a Francia Környezetvédelmi Minisztérium munkatársával Cserba Júlia készített interjút az ÉS-nek.

Az online családfaépítés mindenképpen jó kihívás a programozóknak, jó játék a felhasználóknak. A levéltárosok viszont csóválhatják a fejüket…

„ha egy állampolgár nem tud rendes iskoláztatáshoz jutni, nem tud normális lakáskörülményeket teremteni magának, és az átlagos jövedelmi viszonyok teljesen elérhetetlenek a számára, akkor öngondoskodásról és demokratikus felelősségvállalásról nem beszélhetünk.” (A Népszabadság interjúja Derdák Tiborral)

„Észrevette valaki, hogy fokozatosan leépült egy jól működő rendszer? Átgondolta valahol valaki, hogy mi történt szépen lassan, lépésről lépésre? Hogy mit veszített a közoktatás? Hogy mit veszítettek az óvodák, az iskolák, a pedagógusok?” – írja Hercz Mária az Osztályfőnök.hu-n.

A modern tudomány a vallási dogmák elleni harcból nőtt ki. Most egyfajta vallássá kezd válni, amelyre hivatkozva előírják az embereknek, mikor mit kell tenniük. Pedig a tudomány dolga az örök kételkedés volna. (Forrás: Metazin)

A Népszabadság hasábjain vehemens vita zajlik az integráció létjogosultságáról és társadalmi, pedagógiai hátteréről. Az lenne a jó, ha a vita arról szólna, hogy mi az integráció, milyen feltételek szükségesek sikeréhez, melyek azok az esetek, amikor nem lehet integrálni. Sajnos a vita elcsúszott, mert teljesen tisztázatlanok a fogalmak, s ráadásul keverednek is. – Írta dr. Bakonyi […]