Széchenyi utóéletéről, a közgondolkodásban élő Széchenyi-képről beszél Csorba László történész, a Nemzeti Múzeum főigazgatója, a múzeum új Széchenyi-kiállításának főkurátora. (ÉS, J. Győri László interjúja)

Csütörtökön mutatták be a mozik Vágvölgyi B. András 56-os filmjét, a Kolorádó Kidet. Kevés szó esik arról, hogy a sztori filmötlete Eörsi Lászlótól származik. A történészt a kiváló írói vénával rendelkező börtönspicli besúgónaplójáról, a pesti srácok szlengjéről és a film gyökereiről kérdezte a Figyelőnet, illetve arról, milyenek is voltak azok a híres pesti srácok. (Balla […]

Napjaink ’56-os megemlékezései egyszerre igyekeznek örök tanulsággal szolgálni, illetve a fiatal generációhoz aktuális üzenettel és eszközökkel, például filmekkel közelebb hozni az októberi eseményeket. Mi az a plusz, amellyel a lyukas zászlón és a tankokon túllépve értheti meg egy középiskolás ’56 lényegét? (Viczián Zsófia, Komment.hu)

2010 októberétől új szolgáltatásként az 1956-os Intézet néhány régebbi, nyomtatott kiadványát közzéteszi digitális formában is. Az ígéret szerint az elérhető könyvek száma folyamatosan bővülni fog.

Nagy vitát váltott ki nemrégiben egy alapítvány azon felvetése, hogy nevezzék át a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat, névadójának „kommunista” múltja miatt. Miért kártékony ez a megközelítés? (Novák Attila, Komment.hu)

Amikor télen meghívást kaptam egy a Trianon kollektív emlékezetéről szóló érsekújvári (Nové Zámky) konferenciára, még azt hittem, hogy ott régi mániám rabjaként ismét a társadalomtörténet fontosságáról beszélhetek. Hiszen a politikai eseménytörténet-írás már elég pontosan elénk tárja, hogy mi történt 1920-ban, ez a tudás azonban csekély hatással van mindarra a jelentés-együttesre, amit ma Trianonnak hív a […]

Hatvanöt évvel ezelőtt Magyarországon forradalmi jellegű társadalmi átalakulás zajlott. A politikai hatalmat az ellenzék nélküli demokratikus pártok közösen gyakorolták, a gazdaság magántulajdonon alapult. A múltról írok, de a jelent féltem. (Standeisky Éva, ÉS)

Sok mindent elárul a diktatúrát felváltó államunkról, hogy az 1989-ben kikiáltott új köztársaság elvi alapját jelentő 1956-os forradalom egyik megtorlója ellen húsz évvel később indul eljárás. (Ablonczy Bálint, Heti Válasz)

„A mitikus és a racionális történetkép közötti határvonalak bizonytalansága sokat köszönhet emellett annak is, hogy a modern nemzet időbeli teljességének fogalma a közös őstől való leszármazás mitológiáján nyugszik. A nemzet historikuma szempontjából nélkülözhetetlen az a tudományosnak tálalt, bár hamisítatlanul mitikus képzet, hogy a nemzeti közösség időben és térben szüntelenül azonos önmagával.” (Gyáni Gábor, ÉS 2010. […]

Szabó Ervin inkább volt anarcho-szindikalista, mint kommunista, a moszkoviták sem nagyon bírták, a Fővárosi Könyvtárat ráadásul 1946-ban nevezték el róla. Hogy mi lesz a FSZEK sorsa, nem tudni, de hogy nemcsak a nagyon jobboldali történészeknek, hanem a kulturális kormányzatnak sem kompetenciája az átkeresztelés, az tény. (Gazda Albert, Tóth-Szenesi Attila; Index)

Egyes számítások szerint 2010 szeptemberében a magyar népesség száma a lélektani határnak számító tízmilliós határ alá csökkent. Érdemes azon elgondolkodni, hogy nacionalizmusnak számít-e a magyar nyelven beszélő, magyar identitású emberek fogyatkozása miatt érzett aggodalom. Vagy a másik oldalról: érdemes-e félreverni a harangokat? (Pelle János, hvg.hu)

Rádai Eszter Ablonczy Balázs történésszel készített interjúja az ÉS 2010. augusztus 27-iki számában olvasható.