Az új közoktatási törvénnyel és Nemzeti alaptantervvel várhatóan újra megváltozik az oktatáspolitika embereszménye. Úgy tudjuk, ezentúl a diákoknak „hazánk mélyreható társadalmi-politikai átalakulásának, országunk új alkotmányos rendjének” megfelelő emberként kell majd elhagyniuk az iskolát. Íme, néhány korábbi és az idei „új ember kovácsa”-elképzelés. (Balla István, Figyelőnet)
„A kérdés drámai módon is megfogalmazható: képesek leszünk-e létrehozni a mindenki számára optimális fejlesztést nyújtó iskolarendszert, vagy maradunk a nyílt és látens diszkriminációt, szegregációt megvalósító, gyenge eredményeket produkáló, tehetségeket pazarló iskolarendszernél.” (Nahalka István)
„Nem hiszek abban, hogy a természettudományos órák számát kéne „instrumentálisan” emelni. Különösen abban nem hiszek, hogy a természettudományos képzést épp a humán tárgyak rovására hozzuk helyzetbe. Pedig ez történik.” (Gábor Bálint, Népszabadság)
November 16-án a Jobbik tüntetést szervezett a Károlyi Mihály emlékműnél: a szobor fejére zsidó rituális fejfedőt, kipát nyomtak, nyakába pedig „szégyentáblát” akasztottak „Én felelek Trianonért” felirattal. A jobboldali radikálisok továbbra sem képesek napirendre térni Trianon fölött. A tények cáfolják a a lomtárból újra elővett hagyományos gyűlöletbeszéd érveit. (Pelle János, hvg.hu)
Nem a törvényekkel, a diákok jogainak és kötelezettségeinek szabályozásával van gond az iskolákban, hanem a szabályok betartásával – véli Jásper András diákjogi szakember. A közoktatási törvény vitaanyaga sok helyen a katonasághoz hasonló parancsjogot vetít előre, miközben kikerült onnan például a diákok egészségügyi felügyelethez való joga vagy a panaszjoga – véli a Közoktatás-politikai Tanács tagja. Interjú. […]
Olyan könyveket nyertek a gyerekek egy Nemzetierőforrás-minisztérium által támogatott tanulmányi versenyen, amelyek szerint Anonymust Pósa Andrásnak hívták, és sámánképző egyetemre járt, Csaba királyfi rendszeresen elhajózott Dél-Amerikába, Mátyás király pedig az ősvallás híve volt, és három fia is sámánegyetemista lett. A szkíta–ősmagyar zagyvaságot a versenyt szintén támogató Püski kiadó adta ki. (Szily László, Index)
Ami a legfontosabb kérdéseket illeti, öt területen is katasztrófát látok kibontakozni; ezek az (1) állam szerepnek újradefiniálása, (2) az oktatásirányítás brutális központosítása, (3) az intézményi szakmai autonómia felszámolása, (4) a minőségértékelés atavisztikus szabályozása és (5) a normatív oktatásfinanszírozás felszámolása. (Radó Péter, OktpolCafé)
Bajban vagyunk, pedig tényleg égető szükség lenne a történelmi, nemzeti, közösségi tudat ünnepekhez köthető, élményszerű erősítésére. Épp a napokban tanácskoznak a Nemzeti Összetartozás Napja iskolai bevezetéséről. Csak hát megvan-e a szakmai háttér mindehhez? (Achs Károly, Osztályfőnök.hu)
Egyfajta nemzeti konzultációt kezdeményez Hoffmann Rózsa az új felsőoktatási törvényről november 3-tól. A titokzatos körülmények között készült koncepcióról a közösségi oldalakon már most elkezdődött a vita a hallgatói jogok megnyírbálása miatt. (BI, Figyelőnet)
Az OktpolCafé blogot az oktatásügy két neves szakértője – vagy ahogyan önmagukat meghatározzák: Radó Péter oktatáspolitikai elemző és Setényi János oktatáskutató – indította 2010. áprilisában. A szerzők hiányt pótolnak: szakmai kontextusban mutatják azt, amit többnyire csak a napi politika összefüggésrendszerében szoktunk látni.
Széchenyi utóéletéről, a közgondolkodásban élő Széchenyi-képről beszél Csorba László történész, a Nemzeti Múzeum főigazgatója, a múzeum új Széchenyi-kiállításának főkurátora. (ÉS, J. Győri László interjúja)
Csütörtökön mutatták be a mozik Vágvölgyi B. András 56-os filmjét, a Kolorádó Kidet. Kevés szó esik arról, hogy a sztori filmötlete Eörsi Lászlótól származik. A történészt a kiváló írói vénával rendelkező börtönspicli besúgónaplójáról, a pesti srácok szlengjéről és a film gyökereiről kérdezte a Figyelőnet, illetve arról, milyenek is voltak azok a híres pesti srácok. (Balla […]