• Címlap
  • English
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Sumér-magyar rokonság az Ókor legújabb számában
2007. február 26. hétfő, 0:00

Az Ókor
2006. évi utolsó száma arra tesz kísérletet, hogy bemutassa: mivel
foglalkoznak ma Magyarországon azokban a tudományos műhelyekben, amelyek
az ókori Kelet civilizációit kutatják.

A szerkesztők bevezetőjükben kiemelik: “rögtön fölmerül
a kérdés, hogy mit is fed az “ókori Kelet” fogalma: azt hiszem, ezt
egy-egy hasonló kiadvány szerkesztésekor csakis gyakorlati szempontok
alapján lehet eldönteni. Mi abból indultunk ki, hogy az egyiptológia oly
mértékben önálló területet képvisel, hogy külön tematikus összeállítást
érdemel majd – így jelen számban csak jelzésszerűen van
jelen.


Más a helyzet az ókori
Távol-Kelettel: ezt folyóiratunk eddig kimondatlan alapelve – miszerint
az ókori Mediterráneum területére korlátozzuk figyelmünket – rekesztette
ki az összeállításból. Így az ókori Keletnek egy erősen mezopotámiai
fókuszú megközelítéséből indultunk ki, illetve hagyjuk a többes számot:
új, ‘keletes’ szerkesztőtársunk, Vér Ádám indult ki ebből a szerzők
felkérése során.”


Bevezetésként
Komoróczy Géza hosszú és (amennyire ez egyáltalán lehetséges) átfogó
áttekintését olvashatjuk, majd Kalla Gábor azt mutatja be, hogy a
névadás az ókori Mezopotámiában jóval többet jelentett a szimpla
személyazonosításnál: “identitást fejezett ki…, sorsot adott és isteni
védelemmel ruházott fel. Megjelent benne az a vágy, hogy az újszülött a
bizonytalan világban egy nála jóval hatalmasabb erőnél találjon
oltalmat.”


Pálfi Zoltán az akkád
Sarrukínról szóló írásának többek közt az a tanulsága, hogy a történeti
emlékezet tanulmányozása, a torzulás-torzítás okainak feltárása egy-egy
történeti személy portréját sokkal élethűbbé teszi, s így mellesleg
sokat tudhatunk meg az adott korszak múltszemléletéről, uralkodói
propagandájáról és ideológiájáról is.


Ezután két hettitológiai tárgyú cikk következik: Simon
Zsolt a hettita sziklareliefekről, Stipich Béla pedig azokról az
anatóliai “archívumokról” értekezik (értve ez alatt mindazon szövegek
összességét, amelyeket egy adott lelőhelyen találnak), amelyek segítenek
jobban megismernünk a Hettita Birodalom történetét. Egedi Barbara
néhány szép “hárfás dal” ürügyén az ókori Egyiptom túlvilághitéről és
ehhez kapcsolódó szkepticizmusáról ír, vagyis arról, hogy az egyiptomiak
sem kizárólag úgy gondolkodtak a halálról, mint azt gondolni szoktuk:
olykor (nem is ritkán) hangot adtak kételyüknek, hogy a túlvilág tényleg
az a biztonságot és boldogságot nyújtó hely-e, amelynek például a
Halottak Könyve ígéri.


Tovább az
ismertetéshez


A bemutató a
Múlt-koron

0 shares
Már egy mozijegy ára is segítség! Ha teheted, támogasd a Történelemtanárok Egyletének munkáját!
Számlaszám: 11705008 – 20133762
Rendszeres utalás
Eseti támogatás
Köszönjük!

Vissza

Alrovatok

Szemle

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Szabó Magdi-plakett

A 2022. évi díjazott: Bolla Ildikó

TTE-tagok figyelmébe:

Ön is taníthat ezzel!

Galéria

Rákóczi-lovastúra

Történelemtanárok (32.) Országos Konferenciája

Merre van előre? Történelemtanításunk berögződései

Eddigi konferenciáink

A Történelemtanárok (32.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet emberi jogok emléknap gyász kerettanterv Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017