Kevesebb
diák, de szinte ugyanannyi tanár van Magyarországon, mint 20 éve –
ezzel a tanár-diák arány tekintetében elsők vagyunk a legfejlettebb
ipari országok (OECD) listáján.
(Forrás: Hírszerző)

Ez azonban nem feltétlenül jó, hiszen valahol
túlkínálat, a szegényebb vidékek kistelepülésein viszont tanárhiány van.
A kistelepüléseken egy osztályba gyakran 8-10 diák jár, az iskola
felszereltsége rossz, de ha a polgármester választást akar nyerni,
küzdenie kell a falu iskolájáért.

Sem pozitívan, sem negatívan nem minősíthető az a tény,
amely szerint az OECD-országok közül Magyarországon jut a legkevesebb
diák egy tanárra. Az arány alakulása leginkább egy demográfiai változás
számlájára írható: ma kevesebb a gyerek, mint 10-15 éve. Míg a
kilencvenes évek elején évfolyamonként 170-180 ezer diák kezdte meg
tanulmányait, ma ez a szám 130 ezer körül van.

– A tanulók létszámának csökkenését nem követte a
pedagógusok számának csökkenése. Noha valamilyen csökkentés indokolt,
ezt nem lehet egy matematikai képlettel leírni – mondta Sipos János, az
Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára. Azt azonban Sipos is
elismerte, hogy nem tekinthető hatékonynak az oktatás, ha egy általános
iskolában a nyolc osztályba összesen száznál is kevesebb diák jár.
Magyarországon több száz település van ilyen helyzetben.

Kerpen Gábor, a Pedagógusok
Demokratikus Szakszervezetének elnöke azt mondta: alapvetően jó, hogy
kevés diákra jut egy tanár, ez ugyanis az oktatás minőségének
fenntartását szolgálja. – Azt, hogy a rendszer hány pedagógust igényel,
nem az határozza meg, hogy hány gyerek van az országban. A
településszerkezet nagyon szétszórt, ez pedig sok tanár munkáját teszi
szükségessé – mondta Kerpen.

Azaz:
sok iskola sok tanárt igényel. A szétszórt településszerkezetnek
köszönhetően sok falusi iskolában csak néhány gyerek tanul, egy
osztályba gyakran csak 8-10 gyerek jár (míg egy jobb nevű fővárosi
iskolában akár 30-35); ez így persze nem gazdaságos. A megoldás például
az iskolák összevonása lehetne, ahogyan az a nagyvárosokban történik –
ám ez nem kis tiltakozást vált ki a tanárok és a szülők körében.

– A lehetőség fennáll, de nem
biztos, hogy jó. Szociális tény – s a szegényebb vidékekre különösen
jellemző –, hogy minél távolabb van az iskola a lakóhelytől, a gyerek
annál kevésbé jár be. Ezt is figyelembe kell venni, nem szabad, hogy a
gyerek eltűnjön a rendszerből – fejtette ki a PDSZ elnöke.

A gazdaságos oktatás a
kistelepüléseken azonban nem csak úgy oldható meg, ha 8-10 község
gyerekei egy faluba járnak iskolába. Van, ahol az alsó tagozatos oktatás
helyben zajlik, és a gyerekek csak felső tagozatban tanulnak közös
iskolában. Harmadik lehetőség a pedagógusok utaztatása.

Gondot okoz, hogy a pedagógusok
megoszlása nem egyenletes Magyarországon. Egyes helyeken tanárhiány van,
másutt a munkaerőpiac nem bírja felvenni a pedagógusokat. Sipos János
szerint a hiányterületeken kedvezményt, szolgálati lakást vagy magasabb
fizetést kell biztosítani a pedagógusok számára. Ez persze pénzkérdés.

Az OECD-országokban egy tanárra
átlagosan 16,5 tanuló jut, míg nálunk az általános iskolákban az egy
tanárra jutó diákok száma 10,5. A középiskolákban nem kiemelkedő az
eltérés; egy tanárra átlagosan 13,2 gyerek jut, azaz csaknem pontosan az
OECD-átlag. Az utóbbi évtizedekben a középiskolákban a lakossághoz
viszonyítva nőtt a diákok aránya; ennek oka, hogy többeket vesznek fel
gimnáziumba vagy szakközépiskolába. Ez a többlet a szakmunkásképzőkben
jelenik meg hiányként.

Kerpen Gábor
az OECD felmérésével kapcsolatban elmondta: a diák-pedagógus arány nem
összehasonlítható az egyes országokban, hiszen mindenütt más az iskolai
óraszám és a munkaerő szervezése. Míg Magyarországon az iskolával
kapcsolatos adminisztrációs munkát is tanárok végzik, Angliában nem.
Sipos Jánostól megtudtuk: sok helyen a napköziben már nem pedagógusokat
alkalmaznak, nálunk azonban az oktatás minőségét növeli, hogy a
gyerekekkel kapcsolatos iskolai munkát azonos képzettségűek végzik.

– Azt sem lehet szem elől
téveszteni, hogy a kistelepüléseken politikai érdek az iskolák
fenntartása. Ha a polgármester választást akar nyerni, akkor küzd a falu
iskolájának fenntartásáért. A legfontosabb azonban a gyerek, akinek nem
érdeke, hogy az általános iskolában a biológiatanár tanítsa neki a
történelmet. A nem minőségi oktatás ugyanis akadálya lehet a diák
továbbtanulásának – tette hozzá Sipos.