Nem várt lendülettel látott hozzá a közoktatás átalakításához a Hoffmann Rózsa nevével fémjelzett új oktatási kormányzat. Úgy tűnik, hogy egyelőre a vitatottabb intézkedések és megnyilvánulások sem váltanak ki komolyabb ellenállást. A tanévkezdés környékén megfogalmazott véleményekből, kritikákból válogattunk.
Egyes számítások szerint 2010 szeptemberében a magyar népesség száma a lélektani határnak számító tízmilliós határ alá csökkent. Érdemes azon elgondolkodni, hogy nacionalizmusnak számít-e a magyar nyelven beszélő, magyar identitású emberek fogyatkozása miatt érzett aggodalom. Vagy a másik oldalról: érdemes-e félreverni a harangokat? (Pelle János, hvg.hu)
Két nap alatt megszüntették azt a tanévkezdésre indított internetes faliújságot, amelyben többek között Lackfi János költő, Csapó Benő oktatáskutató, Kürti Sándor cégvezető, és Szalóki Ági énekes mondja el, mit gondol az oktatásról. Az Educatio Kft. kampánya keretében megkérdezettek által vázolt jó iskola, úgy tűnik, ma már nem népszerűsítendő. [Frissítés: a honlap újra látogatható. A szerk.]
A Történelemtanárok Egylete ebben a tanévben folytatja a Történelemtanítás a gyakorlatban című módszertani cikksorozatát. Ezért felhívást tesz közzé metodikai cikkek, illetve óravázlatok beküldésére 2010 október 15-iki határidővel.
Sztálinról – halála után csaknem hatvan esztendővel – még mindig vitatkoznak. Világszerte, ám főleg a volt szovjet területeken. Hívei a háborús diadalt emlegetik, ami pedig Putyint vagy Medvegyevet illeti, inkább szeretnének nem foglalkozni ezzel a problémával. A történészek azonban dolgoznak. Néha hihetetlen históriákra derül fény, amelyek – mint cseppben a tenger – a terror szörnyű […]
A királyságról is vizionáló Boross Péter exkormányfő, Orbán Viktor alkotmányozó bizottságának tagja a Heti Válasznak adott interjújában mintegy mellékesen vetette oda: kívánatos, hogy „15-20 évig egyetlen, közös történelemtankönyvet” használjanak az iskolákban. (Forrás: HVG)
Júniusban több alkalommal szemléztünk cikkeket a Biszku Béláról készült dokumentumfilm bemutatása körül és után kialakult vitáról. Amíg mi nyári szüneteltünk újabb vélemények láttak napvilágot az ügyről, sőt a történet új fordulatot vett. Egy biztos: a diktatúrák bűneinek és bűnöseinek kezelése változatlanul kihívást jelent a hazai közélet számára.
1940. augusztus 30-án hozták meg a második bécsi döntést, amelynek értelmében Erdély északi részét Magyarországhoz csatolták, szűk négy évre. Hogyan és miért határozza meg a mai napig ez az átmeneti időszak a mi Erdély-képünket, valamint a románság magyarképét? (Ablonczy Balázs, Komment.hu)
Régi olvasóink még emlékezhetnek a TTE-honlap korábbi változataira – több is volt: ebből is látszik, hogy az internet már rég nem annyira új dolog. Most elbúcsúzunk az öt éve szolgáló előző honlaptól. Kezdetét veszi a „2010-es évek TTE-honlapjának” nyilvános tesztidőszaka.
Pontosan 484 éve, 1526. augusztus 29-én fordulóponthoz érkezett Magyarország története: ezen a napon Mohácsnál megsemmisült a középkori magyar királyság. Úgy tudtuk, Szapolyai János erdélyi vajda a korona megszerzésének reményében szövögette terveit, húzta az időt, szántszándékkal cserbenhagyta a 20 esztendős II. Lajost és a 25 ezres magyar sereget a válságos órákban. Ha beavatkozik, elkerülhető lett volna […]