A magyar magángyűjteményekből a Szovjetunióba hurcolt szerencsésebb mesterművek ma orosz múzeumok falát díszítik, több ezer műkincs viszont raktárakban és magánembereknél várja a második világháború óta jobb sorsát. Konsztantyin Akinsa művészettörténész szerint addig várhatnak, amíg a magyar állam a sarkára nem áll és le nem ül tárgyalni az oroszokkal. (Vincze Barbara, [origo])
92 éve, 1918-ban már semmi sem állíthatta meg az Osztrák Magyar Monarchia pusztulását. Az eseményeket erőteljesen befolyásolta, hogy az 1917. októberi oroszországi forradalom (jobban mondva puccs) sikere és az ebből következő, 1918. márciusi breszti béke felborította az európai hatalmi egyensúlyt. Az antant attól tartott, hogy Németország győzelmet arat mielőtt még az amerikai csapatok eldöntenék a […]
Nem a törvényekkel, a diákok jogainak és kötelezettségeinek szabályozásával van gond az iskolákban, hanem a szabályok betartásával – véli Jásper András diákjogi szakember. A közoktatási törvény vitaanyaga sok helyen a katonasághoz hasonló parancsjogot vetít előre, miközben kikerült onnan például a diákok egészségügyi felügyelethez való joga vagy a panaszjoga – véli a Közoktatás-politikai Tanács tagja. Interjú. […]
Elérték az OECD-országok átlagát szövegértésben a magyar diákok a 15 évesek képességeit mérő, nemzetközi PISA-felmérésben, amelynek eredményeit kedden ismertették világszerte. Matekból és természettudományból nem javítottak, nem is rontottak a magyar tanulók. A PISA-felmérés azt mutatta, túl nagyok a különbségek Magyarországon az iskolák között. (Janecskó Kata, Index)
Ferenc József 1880. december 12-én hagyta jóvá a 110 éve elhunyt Munkácsy Mihály magyar nemesi címét. A festő egy olyan kitüntetésre hivatkozva kérvényezte a nemességet, amellyel csak oszták lovagi rang járt volna együtt, Tisza Kálmán miniszterelnök ennek ellenére méltányosságból javasolta a cím megadását. (Arany Krisztina, Magyar Országos Levéltár)
2010-ben megújult a Turul című folyóirat, amely a Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Országos Levéltár és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság közlönyeként jelenik meg, immár 83. évfolyamába lépve. (Forrás: Múlt-kor)
Bénybe akár egy kis biciklitúrával is eljuthatunk Esztergomból. A történelmi Esztergom vármegye eme települése a Garam alsó szakaszánál, a jobb parton fekszik, 10-15 kilométerre a torkolattól. A kétezres csúcsok között eredő, zúgó hegyi folyó megszelídül, mire kiér a dunai dombvidékre. Mellette nem is aranyat, ezüstöt termelő ősi bányavárosok állnak, hanem szerényebb földművelő falvak és mezővároskák.
Kötelező iskolakezdés hétéves korban, ingyenes, de az iskola tulajdonában álló tankönyvek az általánosban, a gimnáziumokban három idegen nyelv. Az érettségi előfeltétele 60 órányi társadalmi munka, kötelező lesz egy természettudományos tárgyból is záróvizsgát tenni – tartalmazza a közoktatási törvény most megjelent vitaanyaga. A tanárok munkáját szakértői bizottságok minősítenék, és a magasabb fizetéshez a pedagógusoknak is vizsgázniuk […]
A történelemtanárok sokszor eszköztelenül állnak a Trianon-összeesküvéssel, sumér–magyar azonossággal, és más áltudományos történelmi mítoszokkal előrukkoló gyerekekkel szemben. Mennyiben valláspótlók ezek a bolondériák? Mit tehet a pedagógus, ha a „töriből” legjobb diák szerint Jézus magyar, a Kádár-rendszer pedig aranykor volt? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az idén a Történelemtanárok Egylete. (Balla István, Figyelőnet)
Dr. Fodor István (egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Múzeum c. főigazgatója) előadása nyelvtörténethez, néptörténethez, etnogenezishöz, őseink gazdálkodásához és az antropológiai megközelítéshez kapcsolódó vitás kérdésekről a Történelemtanárok (20.) Országos Konferenciáján („Őseinket felhozád…” – Magyar őstörténet).
Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat! 
TTE a Facebookon
Youtube-csatorna
