A nemzeti tankönyv szerkesztősége 4 napos nyitott műhelyt hoz létre a Labor Galériában. A workshop ideje alatt a Magyarország történelméről szóló, kizárólag külföldi középiskolai történelem tankönyvek szövegeiből, képeiből, ábráiból szerkesztett új „Nemzeti Tankönyv” készül kollázs technikával, egyetlen példányban. A négy napos nyitott szerkesztőségi munka keretében a készülő mű munkafolyamatába, eddigi eredményeibe lehet betekintést nyerni, továbbá […]

Aki forgat tudományos műveket, ismeretterjesztő folyóiratokat, szinte mindent megtudhat a trianoni békeszerződés születéséről és magyarországi következményeiről, a történelemtudomány már „agyonkutatta” a témát. De milyen hatással volt a határon túli magyarokra, hogyan lett az „elcsatolt nemzetrészekből” nemzeti kisebbség, be tudták-e tölteni hídszerepüket, és miért veszítették el lelkesedésüket az őket 92 éven keresztül befolyásolni akaró Budapest iránt? […]

A következő linkre kattintva megtekinthető Miklósi László, Arató László és Bognár Zsuzsanna beszélgetése Havas Henrikkel, az ATV Tabu című műsorában a történelem és a politika kapcsolatáról és az új Nemzeti Alaptantervről.. 1. rész / 2. rész

Budapest, 2012. június 6., szerda (OTS) – Meghívó. Budapest Főváros Levéltára és a Magyar Levéltárosok Egyesülete tisztelettel meghívja Önt a Nemzetközi Levéltári Nap alkalmából tartott szakmai rendezvényére.

Nálunk, Bátkában két zsidó család volt: Kleinék és Ungárék. Bátkiak voltak ők is, s egyben magyarok is, csak épp a református templomot nem látogatták. Ám a két család ugyanolyan elfogadott és elismert része volt a falu közösségének, mint mások, hiszen élményeik, mindaz, amit egy gömöri magyarnak a 20. század első felében át kellett élnie, azonosak […]

2010-ben a Konrad Adenauer Alapítvány, a Friedrich Ebert Alapítvány, a Polgári Magyarországért Alapítvány, a Hanns Seidel Alapítvány és a Táncsics Alapítvány támogatásával 24 családtörténeti és életút interjú, valamint 4 kisfilm elkészítésére vállalkoztunk. Az interjúk a Családtörténeti és életútinterjúk című gyűjteményben találhatók, a rövidfilmeket a bővebben gombra kattintva tekinthetik meg.

A TTE országos konferenciái 1991 óta.

„A nemzeti összetartozás emléknapja nem gyásznap” – figyelmeztet a pedagógusok számára kiadott módszertani útmutató. Tényleg nem az? Mit kezdenek a június 4-i emléknappal az iskolák? Mit kapnak mindebből a magyar diákok? Gyászos körkép. (stop.hu)

A Kádár 100 kiállítás kísérő rendezvényén, június 7-én Muszatics Péter: Kádár, Méry Zsuzsa: Kádár János nyugdíjba megy, Erdőss Pál: Vitatott személyek: Kádár János 1912-1989 és Forgács Péter: Csermanek csókja című dokumentum filmeket tekinthetik meg. Június 21-én pedig Sólyom András: Kádár János utolsó beszéde című filmkollázsa lesz látható.

Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó cikkének negyedik része. Felmerül többek közt Arthur Koestler, Joseph Goebbels, Albert Speer és Heinrich Himmler neve is. A bővebben gombra kattintva részletet olvashat a teljes cikket itt töltheti le.

A mobilkommunikáció a diákok mindennapi életének része és egyre inkább az lesz, ezért előbb vagy utóbb az oktatás gyakorlatába is bekerül, ahogy korábban a videó, a számítógép és az internet. Pedagógusként, emberként nem tetszik, hogy tanítványainkon, gyerekeinken, de rajtunk is egyre inkább eluralkodik a technika. Azonban úgy gondolom, hogy az oktatási céljainkat szem előtt tartva, […]

„A Magyar Országgyűlés 2010. évi XLV. törvénye a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről, a trianoni tragédiára emlékezve, június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította.”