A Kultúraváltás: igen – nem!? Kollegiális levelek című cikk melléklete

A történelem (kutatása, megismerése, tanítása) mindig is a jelennek szólt, akármilyen rendszerben akármilyen szerepet kapott. Persze mindig is kérdéses volt, mennyire „talál” az üzenete, mennyire talál meghallgatásra, befogadó közönségre, legfőképpen a fiatalok körében, akiket általában jobban foglalkoztat a jelenük, mint a múlt tanulsága. Erre a problémára kínál egy, ha nyilvánvalóan nem is teljes megoldást a […]

Az alábbi gondolatsor első pillantásra talán kevéssé illik a TTE honlapjára. Nem kifejezetten a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tantárgy valamely tartalmi eleméről szól, hanem nyelvi kérdésekről. A kommunikációs kompetencia szociológiai vonatkozásai már-már közhelyszámba mennek, e cikk szerzője nem elég felkészült ahhoz, hogy mélységükben elemezze ezeket. Mindössze arra vállalkozik, hogy középiskolai tanári tapasztalatai alapján erősen […]

A történelem etikája versus az etika története Eddig választható tárgy volt az emberismeret, az etika vagy a filozófia – külön órakerettel. Most kötelező lesz. Magam előtt látom a sok kíváncsi szemet, érdeklődő tekintetet, ahogy Arisztotelésztől Kantig elemezzük, végiggondoljuk, megfontoljuk… Ettől valóban mindannyian jobb emberek, értékekre nevelt állampolgárok leszünk?

Minden közoktatásban tevékenykedő tanár és tanító számára kötelező lesz a Magyar Pedagóguskari Tagság – mondta Hoffmann Rózsa. A közoktatásért felelős államtitkárt, valamint az elképzelést ellenző szakmai szervezetek elnökeit a központilag életre hívott testület részleteiről, valamint az egységes etikai kódex létrehozásáról kérdeztük. (figyelo.hu)

Mussolini, kényszerintézkedés, szájkosár – a jellemzésére használt fogalmak is mutatják, hogy a Pedagógus Kar létrehozásának szándéka sok szakmabelinél verte ki a biztosítékot, de az engedékenyebbeket sem hozta túlságosan lázba az oktatási kormányzat legújabb találmánya. A narancs.hu pedagógusszervezetek vezetőivel beszélgetett

Az ember kialakulásától kezdve közösségekben él, melynek kereteit (társadalom, állam) szükségszerűen, a változásoknak megfelelően alakítja ki. Az emberiség fönnmaradásának egyik alapvető szükséglete a kornak megfelelő, a mindennapi élet biztonságát lehetővé tevő keretrendszerek folyamatos megértése és átalakítása.

Németország föderalista hagyományai rendkívül erősek, a helyi (tartományi) és az állami (szövetségi) hatáskörök és feladatok elkülönítését és végrehajtását bonyolult, rugalmas és egyértelmű szabályozás biztosítja. Így van ez az oktatásügyben is, amely tartományi hatáskörbe tartozó feladat.

Módszertani ajánlások Az emberiséget – a régészeti kutatások tanúsága alapján – már több százezer éve foglalkoztatja, hogy megtalálja és megértse az egyéni és közösségi élete értelmét, a természethez, más emberhez (családjához, nagyobb közösségeihez) való kapcsolatának vélt vagy valós összefüggéseit, keretrendszerét. A fő kérdések lényegében a kezdetek óta nem változtak, a ma – gondolkodó – emberének […]

A MÁV honlapján, a Jó, ha tudja elnevezésű aloldalon (és nem a diákkedvezmények felsorolásakor), Fontos változások 2013. április 1.-től (sic!) cím alatt arról értesülhetünk, hogy a múzeumokból érkező fogadónyilatkozat kizárólag tanítási napokra szólhat. A művelődni is vágyó diákokat – bizonyos napokra – megfosztják az iskolába járás jogától?

Egy bahreini régészeti lelőhely ásatási munkálatai során fedezték fel a világ egyik legrégebbi kereskedelmi civilizációjának nyomait, amelyről fejlettsége ellenére viszonylag keveset tudunk. A Dilmun-civilizáció az i. e. 3. évezredben az egyik legfontosabb ókori kultúra volt a térségben és összekötő kapocsként szolgált Mezopotámia és az Indus-völgy között. (Múlt-kor)

Valamikor, az idők hajnalán a politika és az iskola nem járt még kéz a kézben; a középkori, katolikus Európában az állam nem érezte feladatának, hogy a közemberek csip-csup problémáival – éhségével, betegségével, tudatlanságával – bajlódjon.