Az olasz fasizmussal és más diktatúrákkal mutat szellemi rokonságot a Nemzeti Pedagógus Kar létrehozása és működése – írja közleményében a Történelemtanárok Egylete. A szervezet erkölcsileg illegitimnek tekinti „a kényszertagságon alapuló, korporatív jellegű hivatásrendet”, ezért úgy gondolják, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar erkölcsileg legitim etikai kódexet sem alkothat.
Az erkölcstan könyvhöz hasonló botrányt váltott ki Bánhegyi Ferenc nyolcadikos történelemkönyve. Az Apáczai Kiadónál megjelent tankönyv a náci Németországról szóló részekkel verte ki a biztosítékot a pedagógusoknál és a szülőknél. Miklós László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke szerint a könyv alapján a diákok akár szimpatikusnak is találhatják Adolf Hitlert. A sokat kritizált könyv így mutatja be […]
Pálffy Géza a Bocskairól és Zrínyiről szóló új szemléletű cikkei után ezúttal egy hasonlóan eredeti tanulmánnyal gazdagította a Tényleg!/?-et… Továbbgondolása alapvetően változtathat a 17. század iskolai beállításán is.
A Történelemtanárok Egyletet elkészítette állásfoglalását a Nemzeti Pedagógus Kar által készített Pedagógus Etikai Kódex tervezetéről. Meggyőződésük szerint a pedagógusnak arra kell törekednie, hogy autonóm szakember, alkotó értelmiségi legyen. Ezzel ellentétes az a végrehajtó, alávetett alkalmazotti szerep („szolgálat”), mely a tervezetben szerepel. Hangsúlyozzák: nem sérthetőek a tanár szabadságjogai, nem érhet senkit hátrány véleménye megfogalmazásáért, kimondásáért, képviseléséért. […]
„A nagyhatalmak rendelkeztek fényképekkel azokról a vasútútvonalakról, amelyeken a vonatok a halálba szállították a zsidókat, keresztényeket, romákat és homoszexuálisokat. Mondják meg nekem, miért nem bombázták le ezeket a vasúti utakat?” – kérdezte Ferenc pápa június 21-i torinoi beszédében. Azóta rengeteg emberben merült fel a kérdés, hogy „tényleg, vajon miért nem?”
A Történelemtanárok Egylete emiatt már évek óta szorgalmazza, hogy ne zsúfoljanak bele ennyi ismeretet a tananyagba, Miklósi László szerint is a felére, harmadára kellene ehhez csökkenteni a tananyagot.
Néhány hete az Index újságírója érdeklődött az új, állami kísérleti tankönyv Horthy-korról szóló részéről. A cikkben megemlített egyik probléma kifejtése következik. Nem csak a könyv hiányosságáról van szó; a Horthy-kori belpolitikai viszonyok iskolai tálalásának van egy 1945 után kialakult hagyománya – és ez az, amitől nem távolodtak el eléggé a kísérleti tankönyv alkotói sem.
A történelem öl, butít és nyomorba dönt. Különösen a félreértett, vagy meghamisított. Adolf Hitler, mint a Mein Kampfból sejthető, elhitte az antiszemita történetmagyarázóknak, hogy a középkorban azok a német városok hanyatlottak le, amelyek beengedték falaik közé a zsidókat, a többi viszont szépen fejlődött. Miért ne hitte volna el akkor a közelmúltra vonatkozó állítást, hogy a […]
Minden történelemtanár szembesül azzal, hogy a tanulók elfelejtik a korábban tanultakat. Ez részben természetes, vannak azonban olyan dolgok, amelyeket mindig és mindenkinek tudnia kellene, hasonlóan ahhoz, ahogy matematikaórán a szorzótáblát. Szükségesek a továbbhaladáshoz, vagy egyszerűen illik emlékezni rájuk. A kerettanterv is föltételezi és felsorolja azokat az előzetes ismereteket, amelyekre az adott új téma épül.