Az összeállítás témái: A két világháború összehasonlítása – kitérve a hadifoglyok helyzetére; A magyar GULAG-ról – költőien; Érkezés és indulás: hadifogság után kitelepítés; Élet a GULAG-on, Akik mesélni tudnak… Túlélők a GULÁG-ról; Szovjet mintára: az ÁVH és a kényszermunka-, illetve internálótáborok világa; A Lenin-tanyán gyermekfogolyként; A láger hétköznapjai (képregény készítése); Múzeumpedagógiai óra előkészítése: malenkij robottal […]
Óravázlatok és segédletek az általános iskolák 8. évfolyamos tanulói számára. Az összeállítás témái: Kényszermunkán a Szovjetunióban, Hadifogolysorsok a Szovjetunióban, Egy magyar asszony a GULAG-on, Kolima rabszolgái.
Az „Elhallgatott történelem megismertetése”c. projekt keretében, pedagógus továbbképzést, a témához kapcsolódó szakanyagok megjelentetését, valamint kegyeleti utat terveztünk és valósítottunk meg a GULAG-ra elhurcoltak emlékére.
A történelem érettségi témakörei között altémaként sem jelenik meg, sem emelt, sem közép szinten a Szovjetunióba hurcoltak története. A kerettantervek fogalmi elvárásai között a Szovjetunió történetével kapcsolatosan pl. a GULAG és Magyarország esetében a Magyarország 1945–1956 között című fejezetben Kovács Béla neve, az internálás, kitelepítés, illetve a helynevek között a „magyar gulágként” is aposztrofált Recsk […]
A ZDF 2017. május 25-én bemutatott műsorában a Magyarországról szóló anyagában Szász Kata, Repárszky Ildikó és Miklósi László szólal meg. (Ez a rész az összeállítás 40. percétől látható.) A műsor itt nézhető meg.
A TTE Pécsi csoportjának szakmai vezetésével sikeres pályázatot nyújtottunk be az „Elhallgatott történelem megismertetése” projekt keretében, amelyben pedagógus továbbképzést, a témához kapcsolódó szakanyagok megjelentetését, valamint kegyeleti utat terveztünk és valósítottunk meg a GULAG-ra elhurcoltak emlékére. Szólunk a február 3-4-én megtartott Diktatúrák golgotái – „malenkij robot” című, pécsi tanárképzési programról és a környéken tett emlékútról, a […]
Demokrácia-e Magyarország vagy sem? Végső soron akár ezt a kérdést is mérlegelnie kellett azoknak a diákoknak, akik az emelt szintű történelmi érettségin a 16-os esszékérdést választották. Ennek azonban vannak mostanában bizonyos kockázatai.
Ezúttal is az összetett gondolkodást igénylő feladatok dönthetik el, hogy ki milyen érdemjeggyel zárhatja a mai történelem írásbeli érettségit – fejtette ki az InfoRádiónak Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke.