Online gyalázkodás: megalázó videók, öngyilkos fiatalok
2007. április 23. hétfő, 0:00
Internetes
szolgáltatóktól kért segítséget a brit oktatási miniszter a világhálón
terjedő, tanárokat és diákokat egyaránt sújtó lejáratások elleni
harchoz.
(Forrás: hvg.hu)
Egy
tanárnő hónapokra belebetegedett abba, hogy az arcmását egy pornófotóra
montírozták, majd a képet közszemlére tették a világhálón. Egy
északkelet-angliai iskola rákbeteg pedagógusáról azt terjesztették egy
internetes honlapon, hogy azért nem látni hónapok óta a munkahelyén,
mert gyermekmolesztálásért megbüntették. Igazgatója csak kollégája
halála után tudta elérni a szolgáltatónál, hogy levegye a megalázó és
kegyeletsértő hírt. Ilyen áron nem vágyott ismertségre az a Glasgow
melletti Cumbernauldban dolgozó tanár sem, akinek – miközben az
osztálynak háttal a táblára írt – egy diák lerántotta a nadrágját, és az
akcióról mobiltelefonnal készített videofelvétel felkerült a YouTube
portálra, ahonnan időközben aztán törölték.
A népszerű videomegosztó oldalon egyébként rendszeresen
tűnnek fel másokat becsmérlő, lejárató felvételek, nem véletlen hát,
hogy elsősorban tulajdonosához, a Google informatikai társasághoz
fordult segítségért a múlt héten a londoni oktatási miniszter. Alan
Johnson a legnagyobb brit tanári szervezet, az NASUWT belfasti
konferenciáján kérte: lépjenek fel aktívabban az online megaláztatások
ellen. Az üzenet persze másoknak is szólt, hiszen a tárcavezető
általában a nagy internetes szolgáltatók „társadalmi felelősségéről és
erkölcsi kötelességéről” beszélt, azt hangoztatva, hogy a
közreműködésükkel zajló sértegetések következtében egyre több pedagógus
készül elhagyni a pályát.
Egy
felmérés szerint minden hatodik brit tanár esett már online megaláztatás
áldozatául. Az érintettek 45 százalékát e-mailben érte támadás, 15
százalékuk fenyegető üzenetet kapott, egytizedüknek pedig valamely
internetes oldalon címeztek sértő megjegyzést. A tanárok – általában
diákjaiktól eredő – froclizására ugyanis nemcsak a YouTube kínál
terepet, hanem a virtuális társadalmi hálók, főként a brit tinédzserek
körében különösen népszerű Bebo és a kifejezetten a pedagógusok
értékelésére létrehozott Rate My Teachers (Osztályozd a tanáraim) is. Ez
utóbbira több mint 5600 brit iskola 100 ezer tanáráról már mintegy
félmillió bejegyzést írtak be. A fórum alapítója, a New York-i Michael
Hussey abszurdnak nevezte, hogy portálját kapcsolatba hozzák a virtuális
térben zajló gyalázkodással. A diákoknak és a szülőknek joguk van
különbséget tenni jó és rossz tanárok között – mondta, és kijelentette:
szigorúan szabályozzák az oldal működését, tilos például a trágárság, a
faji, vallási vagy szexuális hovatartozás taglalása, az esetleges
fenyegetésekről pedig maga a szolgáltató értesíti a
hatóságokat.
A sértő szövegek,
filmek ellen amúgy nehéz jogorvoslatot találni. A többnyire fiatalkorú
elkövetők ugyanis – bár néhányukat sikerült leleplezni – gyakran az
internetes álnév adta anonimitás mögé bújnak. Perelni tehát csak a nekik
fórumot biztosító honlapokat lehetne, azok többségét viszont – miként a
YouTube-ot, a Bebót vagy a Rate My Teacherst is – az Egyesült
Államokból működtetik. Ráadásul a pedagógusok a jelek szerint nem
szívesen vonják magukra a közvélemény figyelmét, hiába jelentette be
ugyanis egy szakmai szervezet, hogy kész a próbaperre, eddig egyetlen
ilyen ügy sem került az igazságszolgáltatás elé.
Egy, a kormány kezdeményezésére alakult munkabizottság
javaslatai alapján készült új törvény ugyanakkor arra is feljogosítja a
középiskolai tanárokat, hogy elzárással zabolázzák meg a kihágást
elkövető tanulókat, és elkobozzák tőlük az internetes terrorizálás egyik
fő eszközéül szolgáló mobiltelefonokat.
A szakemberek ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy e
jelenséget nem lehet megfékezni a szülők segítsége nélkül, közülük
viszont csak kevesen – egy amerikai felmérés szerint például mindössze
15 százaléknyian – tudnak a veszélyről. Egy két évvel ezelőtti
nagy-britanniai adatgyűjtés eredménye arról tanúskodik, hogy a 11-19
éves fiatalok csaknem ötödét zaklatták már interneten vagy
mobiltelefonon, és háromnegyedük ismerte is a tettest, ám szüleinek csak
minden negyedik, tanárának pedig minden hetedik számolt be a
történtekről. A kamaszok hajlamosak viccként felfogni mások froclizását,
de ők a legkegyetlenebbek és egyben a legsérülékenyebbek is: nemegyszer
előfordult, hogy a gúnyolódás áldozata öngyilkos lett. Az USA-ban a
közvélemény például akkor kezdett újra foglalkozni a problémával, amikor
2005 nyarán felakasztotta magát egy floridai fiú, akit két és fél éven
át csúfoltak iskolatársai. A lejáratására külön internetes oldalt is
nyitottak, ahova még azután is érkeztek gyalázkodó üzenetek, hogy
címzettjük már meghalt.